Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

438. A Nógrád Megyei Munkástanács „Mi a teljes igazság” című röpirata – Salgótarján, 1956. december 2.

És végül [hadd ejtsek] néhány szót a megyei tanácsról! A megyei tanács vezetői kb. felerészben szakképzetlen emberek, akik az általános iskolán kívül esetleg csak valamilyen gyorstalpaló tanfolyamot végeztek el. Ezeket a személyeket a régi megyei pártbizottság állította felelős beosztásba. Ma már az a helyzet, hogy a beosztottak gyakran képzettebbek, mint a vezetők. Kérdezzük: helyes állapot ez? Van ennek értelme? Mi nem félünk a vitáktól. Mi szívesen ismertetjük a lakossággal

444 a megyei munkástanács vezetőit. De szeretnénk beszélni a sajtón és rádión keresztül arról is, hogy kik járatják le a pártot, kik vezetik a megyei tanácsot, kikből áll a tiszti század. Engedtessék meg, hogy erről vitát indítsunk! [Nem véletlen,] ha aztán kiderül, hogy a Rákosi-politikát folytató szűk csoport ebbe a vitába nem megy bele, mert akkor kiderül, hogy ki hozta be a forradalmat gyalázó Új Szót, ki nem engedte megjelentetni október 28-án a helyi újságban a munkásság követeléseit és még sok minden más is. Mi ezt mondjuk: Álljanak félre a Rákosi-rendszert legjobban kiszolgáló vezetők! Ok ezt mondják: Félreállunk, ha majd rend lesz, ha majd megy a munka. Csakhogy ezt senki sem hiszi! A munkások nyugtalansága egyre nő a régi vezetők makacssága láttán. Fokozta a nyugtalanságot a Bányatröszt és a nagygyűlés esete, végletekig fokozta aztán a sok letartóztatás. Meg kell nyíltan mondani, hogy a forradalom ideje alatt a megyei pártbizottság egyetlen emberét sem tartóztatták le. Megkapták hiánytalanul a fizetésüket is, még a nagyszámú fegyvert is csak később vette el tőlük a karhatalom. Ha ma Salgótarjánban és Nógrád megyében van kormányellenes hangulat, úgy az azoknak a bűne, akik jogtalanul, a Kádár-kormány nevében garázdálkodnak. A nép persze természetszerűleg azonosítja őket a kormánnyal. Ezek az emberek minden ellenvéleményt ellenforradalomnak neveznek, minden ellenvéleményre letartóztatással válaszolnak. Régi módszer ez, megismertük tíz év alatt. Az sem új, hogy pl. a MÁVAUT és a megyei munkástanács egy-egy vezetőjét meg akarták félemlíteni. Régen ismert az a fogásuk is, hogy tőkéseknek neveznek egyeseket, akiktől meg akarnak szabadulni. Ezt tették Kecskés Károllyal, akinek soha életében nem volt autószerelő vállalata.

445 Nyilván azért élnek ezzel a módszerrel, hogy valamiképpen igazolhassák, hogy Nógrád megyében ellenforradalom van. És ha az Úristen lejön az égből, ők akkor is kiprovokálják az összetűzést, csak hogy ellenforradalomnak nevezhessék [a történteket] és odaállhassanak a kormány elé, [mondván:] mi vertük le az ellenforradalmat. Talán huszonötre tehető azoknak a száma, akik visszaélve a kormány nevével, a régi módszerekkel dolgozva próbálják továbbra is biztosítani maInkább: bemutatjuk a lakosságnak. Lá. a 355. és a 358. számú dokumentumokat. Az előbbi Kecskés Károlyt kívánja lejáratni, az utóbbi viszont megpróbálja őt tisztázni az igazságtalan vádak alól. 309