Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

424. A Szlovákiai Kommunista Párt magyar nyelvű napilapjának vádjaira reagál a Tarjáni Acélakarat – Salgótarján, 1956. december 1.

Nézzük most meg, mit pusztított a forradalom az Acélárugyárban! Anyagi pusztításról, károkról nem panaszkodhatunk, hiszen a forradalom vérgőzös halált és romokat maga mögött hagyó arculatát gyárunk nem ismerte meg. Mégis, nap mint nap tanúi lehetünk a forradalom egyéb pusztításainak, így a felelősségérzés, a pontosság, a munkafegyelem, engedelmesség, komolyság, becsületesség stb. pusztulásának. Egyesekben úrrá lett a felelőtlenség. Már így beszélnek: Nem az a fontos, hogy dolgozzunk, hanem hogy fizessenek. Másokban megingott a munkafegyelem, a pontosság. Akkor jön a munkába, amikor kedve tartja, és jóval a műszak befejezése előtt már menne is. így másokban megingatják a becsületes törekvést. Igaz az is, hogy sok gátló körülmény miatt még csak helyben topogunk, nehezen indulunk, de ez az indulás is legyen pontos és fegyelmezett! Sokan pedig szórakozóhelynek tartják az üzemeket. Ez is baj. Ismét mások azt tanulták meg, hogy a zavarosban halásszanak, a maguk malmára hajtsák a vizet. Természetesen ezek csak egyes jelenségek, nem vonatkoznak a dolgozók többségére. De éppen azért említjük meg a kezdet kezdetén, hogy komolyabb hibákká ne fajulhassanak. Különben is, a munkásság nem leheí következetlen és hűtlen önmagához. Megalakította a munkástanácsokat, a saját soraiból bízott meg megfelelő képességű egyéneket, hogy ezekkel képviseltesse magát. Azt is tudjuk, a munkástanácsokat azért hívták életre, [mertjhogy szervezetten, egységesen akar elindulni a munkásság a kibontakozás felé. Jelenleg pedig az a munkástanácsok legfőbb kívánsága, hogy a fenti rendellenességek szűnjenek meg, és egyebekben is hajtsa végre a dolgozó nép a saját munkástanácsainak határozatát. Ezzel lesz a munkásság hű és következetes önmagához, ellenkező esetben saját magát üti arcul, mert nem fogadja el azokat az embereket sem, akiket immár igazán szabadon választott saját soraiból. Dr. Horváth Gyula Tar jani Acélakarat, 1956. december 1., 1. p. 424. A Szlovákiai Kumunista Párt magyar nyelvű napilapjának vádjaira reagál az Tárj áni Acélakarat Salgótarján, 1956. december 1. Nem mehetünk el szó nélkül a Szlovákiai Kommunista Párt napilapjának, az „Új Szó"-nak néhány városunkat és gyárunkat érintő valótlan megállapítása mellett. 289