Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)
422. A Salgótarjáni Acélárugyár Munkástanácsának lapja „Acélakarattal” címmel jelenteti meg első vezércikkét – Salgótarján, 1956. december 1.
422. A Salgótarjáni Acélárugyár Munkástanácsának lapja „Acélakarattal" címmel jelenteti meg első vezércikkét 412 Salgótarján, 1956. december 1. Acélakarattal Új címmel indult az Acélárugyár munkásainak lapja. Minden új indulást figyelem és várakozás kísér. Önként kínálkozik az összehasonlítás is. A legszembetűnőbb lesz sokak számára az egyszerű, dísz és cifraság nélküli külső. De mindenki tudja, hogy forradalom volt, szerényebb lett az egész élet. Hiszen nemcsak az pusztult el múltunkból, amit gyűlöltünk, hanem hiányzik a duzzadó élet is jelenünkből. Ez a kényszerrel fellépő egyszerűség látszik lapunkon. Egyébként az ország súlyos, mély sebeket hord testén. Ájultan, megtépázottan, szinte élettelenül fekszik hetek óta. Gyógyulna, az igaz, de valahogyan mégis visszahanyatlik. Nem bízik teljesen sem a gyógyításra vállalkozó orvosokban, sem az alkalmazott gyógyszerekben. S valahogy azt tartja, ennyi szenvedés után csak egy szebb, boldogabb életre érdemes ébrednie. Csak úgy szabad tovább élnie, ha nem kétséges, hogy ez a szebb élet igazabb, emberibb élet is lesz. Lesznek olyanok is, akik azt pillantják meg elsőnek, hogy lapunk nem a pártbizottság lapja. Ez is a forradalom eredménye. Hiszen nem kis részük volt egyes pártfunkcionáriusoknak abban, hogy nem élhettünk társadalmi felelősségünk tudatában, hanem egyszerűen, szolgamódon tudomásul vettük, hogy valahol, valakik felelnek értünk. Ma már látjuk, hiba volt, talán bűn is, hogy ily vakon megbíztunk bennük, egyszerű tömegrészekké engedtük magunkat silányítani, és hagytuk, hogy sokszor nálunknál képzetlenebb és felelőtlenebb egyének akaratlan birkákként tereljenek az ígéret Földje felé, így elsősorban szenvedő tárgyai lettünk purgatóriummá vált világunknak, de részben előidézői is, mert hallgattunk, amikor szólnunk kellett volna, és ha bátorságot kaptunk is a beszédre, annyira körülírtuk mondanivalónkat, hogy a szavak tengerében elsüllyedt a lényeg. A munkásság túlnyomó többsége viszont örömmel fogja látni, hogy az Acélárugyár lapja - az általa választott munkástanácson keresztül - a saját lapja lett. A munkásságnak kell tehát őrködnie azon, hogy ez a lap mindig A lap megjelenését a megyei munkástanács elnöke november 27-én engedélyezte. Ld. a 391. számú dokumentumot. 287