Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

344. A megyeszékhely égető lakáshiányának megoldódásában bízik a Nógrádi Népújság – Salgótarján, 1956. november 22.

országban, hogy nem ő kap előbb lakást, hanem az, akinek kevésbé kell, de „jó az összeköttetése"? Sokszor ez volt az érv, ha az égető lakáshiányt emlegettük: „Nem lehet tizenkét év alatt pótolni azt, amit évszázadok alatt elmulasztottak/' Ez igaz, de az is igaz, hogy kevesebb hibával, ugyanannyi idő alatt és ugyanannyi pénzből sokkal több lakást lehetett volna építeni, hisz ezt már Keleten is, Nyugaton is régen megtették, csak tanulni kellett volna tőlük. És az is igaz, hogy kevés lakással nem lehet mentegetni az elosztásnál elkövetett igazságtalanságokat. A dolgozóknak jogos a követelése, hogy tűnjön el a homály, amely eddig a lakások odaítélése körül terjengett, hozzák nyilvánosságra, kinek, milyen indokok alapján adtak lakást. Érdeklődtünk a Salgótarjáni Városi Tanács lakásügyi előadójánál, Gyarmati Dénesnél, hogyan történik ezután a lakáselosztás. „A jövőben én állítom össze a sorrendet, hogy kiknek van a legnagyobb szükségük lakásra. Az a szempont fog vezetni, hogy semmilyen indok sem előzheti meg a lakhatatlan, egészségtelen, életveszélyes lakásban lakók egészséges lakáshoz juttatását. Minden hónapban a megyei lap tudomására fogom hozni, kik és miért kaptak lakást, hol laktak azelőtt, hogy így a lakosság ellenőrizhesse, nem történik-e véletlenül mégis igazságtalanság, hiszen én is tévedhetek." Az igaz, de azt hamar ki lehet javítani, ha a lakosság is segít észrevételeivel, bírálataival, és ha türelmes lesz, mert nincsen olyan ember, aki most rögtön, pár hét alatt mindenkinek eleget tudna tenni, akinek jogos lakásigénye van. Mi viszont azt kérjük a lakásügyi előadótól, hogy a lapon keresztül hozza a lakosság tudomására azt is, ha vezető állásban lévők arra akarják a nép bizalmából nyert pozíciójukat fölhasználni, hogy arra kényszerítsék, adjon lakást soron kívül olyanoknak, akiknél sokkal rászorultabb igénylők is vannak. A kormányt pedig arra kérjük, vizsgálja felül azt a rendeletet, amely lehetővé teszi a lakásvételt és csak a jó fizetésű embereknek kedvez, ilyeneknek teszi lehetővé, hogy egy jó lakásból még jobba költözzenek. Viszont egy nagycsaládos fizikai munkás nem tud nyolc-tízezer forint lelépést fizetni, hogy családjának megfelelő nagyságú lakást biztosítson. A dolgozók jogosan dühösek az állam lakásaival való üzérkedésért. Nógrádi Népújság, 1956. november 22., 1. p. 162