Salgótarján, 1956. Dokumentumválogatás tanulók részére - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 36. (Salgótarján, 2002)

Életrajzi adatok

megyei rendőrkapitányság nemzetőri feladatok ellátására acélgyári dolgozókból szerve­zett. Ezt a csoport foglalta vissza a Megyei Tanács épületét a karhatalmistáktól. De­cember 11-én vagy 12-én letartóztatták, majd 13-án a karhatalmisták Hargitai La­jossal együtt azzal az indokkal, hogy a Budapesti Központi Bíróságra szállítják, el­vitték őket a megyei rendőrkapitányságról. Hugyagnál, az Ipoly-parton azonban meggyilkolták mindkettőjüket. HARGITAI LAJOS: 1928-ban született, iskolai végzettsége műszaki egyetem. 1950-től dolgozott az Acélárugyárban mint üzemmérnök. 1956-ban tagja volt a vál­lalati munkástanácsnak és az igazgató tanácsnak is. Egyik vezetője volt a nemzetőri feladatokat ellátó fegyveres csoportnak. További sorsa megegyezik Hadady Rudolfé­val. KECSKÉS KAROLY: 1924-ben született, foglalkozása gépkocsivezető. 1956-ban be­választották a 33. sz. AKOV munkástanácsába, majd mint a Szociáldemokrata Párt képviselője, a Megyei Nemzeti Bizottságnak is tagja lett. November 21-től a Megyei Munkástanács tagja. Emigrált, de távollétében 6 év börtönre, 10 év jogvesztésre és 1000 Ft vagyonelkobzásra ítélték. KOVÁCS JÁNOS: 1922-ben született, MÁV alkalmazott. 1956-ban a külső pálya­udvar munkástanácsának elnöke, a Megyei Nemzeti Bizottságban a Parasztpárt kép­viselője. Tagja volt annak a küldöttségnek, mely november elején Kádár Jánossal tár­gyalt. A Legfelsőbb Bíróság távollétében 12 év börtönre, 10 év jogvesztésre és 1000 Ft vagyonelkobzásra ítélte. KÖVÉR MIHÁLY: 1932-ben született, foglalkozása gépkocsivezető. 1956-ban tag­ja volt a 33. sz. AKOV munkástanácsának és igazgató tanácsának. A Legfelsőbb Bí­róság távollétében 4 év börtönre, 5 év jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. LAUKO GYÖRGY: 1914-ben született, iskolái elvégzése után a közigazgatásban dolgozott. 1950-1952 között a Békés Megyei Tanács VB titkára. 1952-től a Nógrád Megyei Tanács VB elnöke. 1956-ban tagja a Nógrád Megyei Ideiglenes Forradalmi Tanácsnak, majd a Nógrád Megyei Nemzeti Bizottságnak, melynek csak egy ülésén vesz részt. Tagja a november 6-án megalakuló Nógrád Megyei Ideiglenes Munkás­Paraszt Forradalmi Tanácsnak is. 1957 tavaszán lemond megyei VB elnöki posztjá­ról, az év közepétől a Békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettese lesz. LÉNÁRT ANDOR: 1925-ben született, történelem-földrajz szakos tanár a Salgótar­jáni Gépipari Technikumban. A pedagógusok küldötte volt október 30-án a Megyei Nemzeti Bizottságot megválasztó nagygyűlésen. Beválasztották ennek elnökségébe, ahol a titkári feladatokat látta el. November 4-e után visszavonult, majd kb. egy hét múlva újra bekapcsolódott az eseményekbe. November 21-én a Megyei Munkásta­nácsot megválasztó gyűlés levezető elnöke. December 1-én a Megyei Nemzeti Bi­73

Next

/
Thumbnails
Contents