Salgótarján, 1956. Dokumentumválogatás tanulók részére - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 36. (Salgótarján, 2002)

Vázlatpontok az előzményekhez

VÁZLATPONTOK AZ ELŐZMÉNYEKHEZ A hatalom birtokának az a hatása, hogy az emberek siketekké és vakokká válnak. Nem látják többé azt, ami az orruk előtt van, és nem hallják, ami a fülükbe harsog. (Gandhi) Amikor 1951-ben, hatalma csúcsán Rákosi Mátyás kijelentette, hogy: „Mindenért, ami ebben az országban történik, mi, kommunisták vagyunk a felelősek!", igaza volt. Ebben a mondatban benne foglaltatik mindaz, amely a nevével összekapcsolódó diktatórikus rendszer jellemzője. „Mindenért, ami ebben az országban történik ..." A hatalom megszerzéséért 1946 tavaszán indult meg a Magyar Kommunista Párt (MKP) céltudatosabb harca, akkor még a Baloldali Blokk (tagjai: MKP Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, Szakszervezeti Tanács) keretei között. A sikerhez természetesen több - az MKP számára kedvező - tényező is hozzájárult. Egyik a Magyarországgal kötött párizsi béke, amely többek között Ausztria keleti területein és Bécs egy részén az osztrákokkal kötendő békeszerződésig fenntartotta a szovjet katonai megszállást. így Magyarországon az ausztriai csapatok utánpótlására szintén maradtak a szovjetek. A békeszerződésben „vasútbiztosító"-nak nevezett csapatok összetételét és létszámát nem határozták meg. Az MKP tehát továbbra is élvezte a szovjet katonai jelenlét nyújtotta - a békeszerződés után részben pszichikai, a tanácsadók útján pedig politikai - előnyöket. Ez kiegészült az 1948. február 18-án Moszkvában aláírt „szovjet-magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés"-sei. A szerződés megszületéséhez és egyben a kapcsolatok szorosabbá válásához alapot adott, hogy előző év nyarán a Szovjetunió nyomására Magyarország visszautasította az újjáépítésre és a gazdaság fejlesztésére felkínált Marshalisegélyt. A külföldi pénzforrás elutasításának ellensúlyozására - a szovjetek hallgatólagos támogatásával - fogadtatta el az MKP a 3 éves tervet 1947. július 1-én. Az 1947 augusztusi - ún. kékcédulás választások - után politikai fölénye tudatában még erőteljesebb támadást indított a polgári pártok és a Szociáldemokrata Párt „jobboldali elemei" ellen. Az SZDP „megtisztulása" - a jobboldalinak nyilvánított vezetők és támogatóik kizárása - lehetőséget teremtett a két munkáspárt egyesülésére 1948 júniusában Magyar Dolgozók Pártja (MDP) néven. A „fordulat éve" - 1948 - azt is jelentette, hogy a többi politikai erőt le lehet söpörni. Azokból, akik elfogadták az adott erőviszonyokat, 1949. február 1-én megalakult'a Magyar Függetlenségi Népfront. Salgótarjánban már korábban eldőlt a hatalomért folyó harc. 1945-ben az MKP a szavazatok 66,31 %-át, az SZDP pedig 18,4 %-át szerezte meg, 1947 augusztus végén pe5