Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

ÜNNEP – HÉTKÖZNAP – EMLÉKEZET - I. HAGYOMÁNY – KULTUSZ – KÖZÖSSÉG - Zeidler Miklós: Irredentizmus gyermekeknek

ző ünnepélyekről, megemlékezésekről nem hiányoztak az irredenta szavalatok és színielőadások. Lombos Alfrédnak és eberhárdi Patkó Olivérnek volt köszönhető az irredenta ifjúsági iskolai dokumentumjáték és színdarab mint új műfaj megteremtése a húszas évek végén. Már az évtized elejétől rendszeresen megjelentek az ifjúság szellemi irányítására összeállított irredenta verseskönyvek. E téren úttörő munka volt a Hazádnak rendületlenül... című füzet - alcíme szerint „Szavalásra alkalmas költemények napjaink hazafias költészetének terméséből" -, melyet a neves irodalomtörténész, Pintér Jenő és Sajó Sándor válogatásában adott ki a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége. Az irredenta szerzők a legkisebbekre is gondoltak, s tudván, hogy a személyiség kifejlesztését nem lehet elég korán elkezdem, őket is ellátták tanulságos olvasmányokkal. így jött létre a gyermekirodalom egyik sajátos leágazása: az irredenta mese, melynek hazai mesterei között volt vitéz Gerley Mihály és Kozma Imre. Gerley a szigorúbb, harciasabb nevelés híve volt; az 1940-ben már javított (!) kiadásban megjelent Pásztortűz című háromfelvonásos karácsonyi mesejátékának zárójelenetében lényegében a fegyveres revízió eszméjét bújtatta el. A fináléban az angyalok kiosztják a magyar gyerekeknek a jól megérdemelt ajándékokat, amelyek egyenesen Meseországból érkeznek: Hófehérke karácsonyfát küld, az Erdők ura pedig kardot, puskát, ágyút, mert - így Gerley - „erre van nagy szüksége a magyarnak"'.

4 Kozma Imre irredenta fabulaskönyvében

5 épp egy tucat válogatott történet kapott helyet. „Felvidéken történt ez az eset, hol most a cseh martalócok csizmája tapossa sárba a magyar önérzetet" - kezdődik az Irredenták című mese, amelyben a furfangos Magyar Miska és barátai: Német Szepi és Szlovák Janó elhatározzák, hogy „csúffá teszik a zsupánt". Magyar Miska gúnyolódásával elcsalja a zsupán háza elől az őrt, aki ugyan utoléri és jól meg is veri, de Miska nem bánja, mert közben a német és a szlovák legény belevési a ház ajtajába: „Éljen Horthy!"

6 Nem kevésbé tanulságos a Rejtvényfejtés című mese sem, melynek egyik hőse, Pattantyús Jani, a tízéves, Nyugati pályaudvari vagonlakó kisfiú a Felvidékről való „menekülés előtt azzal fenyegette meg édesapját, hogy a vonat elé fekszik, ha az leteszi a hűségesküt a cselákoknak". Újdonsült barátját, a budapesti Fekete Gyurit annyira meghatja Jani hazafiassága, hogy a menekült fiú nevére küldi be a gyermeklap rejtvényének megoldását, hogy a helyes megfejtésért az kapja meg a díjat. Jani nagy csodálkozással veszi át a jutalom-meséskönyvet, és már éppen vissza akarja küldeni a szerkesztőségnek, amikor Gyuri levele is megérkezik, s ebből megtudja, hogy nincs tévedés: a könyvet Gyurinak köszönheti példás hazafiasságáért.

7 4 GERLEY M. 1940. Idézet: 20. p. Gerleynek az évek során további három „hazafias karácsonyi játéka" is megjelent: Üzen a fenyves, Hull a hó és Ki hozza a karácsonyfát? címmel. 5 KOZMA I. 6 KOZMÁI. 10-11. p. 7 KOZMA I. 22-24. p. 57