Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

ÜNNEP – HÉTKÖZNAP – EMLÉKEZET - I. HAGYOMÁNY – KULTUSZ – KÖZÖSSÉG - Tóth G. Péter: „Európa véres színháza”. A fájdalom, a kegyetlenség és a vértanúság kultúrája a kora újkori Magyarországon

gítségével az ábrázolt tárgy a hívő értelméhez, érzelmeihez közelített

28 Az oltáriszentség felmutatása és Krisztus testének ábrázolása sajátos mnemotechnikának tekinthető, hisz a felmutatás minden mise alkalmával megtörtént. A képi ábrázolások pedig a 14-15. századtól kezdődően - a legendatörténetek freskói mellett a kompozíció-sűrítést alkalmazó táblaképekkel egyetemben - addig soha nem látott mennyiségben árasztották el a templombelsőket.

29 A huszitizmus képellenességének ellenhatásaként a Corpus Domini-ábrázolások a katolikus hit terjesztésének leghatékonyabb propagálói voltak. Magyarországi megjelenéséről Radocsay Dénes adattáraiból idézhetünk: Krisztus szent teste oltár említéséről tudunk Budán 1375-ből és 1461-ből, Óbudán 1513-ból, Sopronban 1400ból, 1459-ből és 1466-ből, Pozsonyban 1425-től, Gyulafehérváron 1393-ból, a Baranya megyei Szalatnakok 1484-1492 közöttről, Eperjesen 1491-ből.

30 Az átlényegülés dogmája és az oltáriszentség 12. századtól jelentkező fokozott tisztelete összefüggésben volt a Szent Vér-kegyhelyek kialakulásával is. Csodás történetek sokasága keletkezett a misebor vérré változásáról, az ostyabeli vérfoltok feltűnéséről. Az ostyában megjelenő Szent Vér-ereklye teológiai jelentőségével Szent Tamásból kiindulva Suarez jezsuita atya (1548-1617) foglalkozott részletesebben, aki szerint az ily jelenség Krisztusnak nem valóságos teste és vére, hanem csak azok szmét és alakját mutatja. Ha a szm eltűnik, akkor az a szentségi jelenlét megszűnését, ha tartósan megmarad, akkor az a szentség csodás jelenlétét bizonyítja.

31 A sokféle tisztelet az 1267-es bolsenai misére vezethető vissza, ahol a kételkedő pap kezében az ostya vért hullatott. A kultusz európai elterjedéséhez az 1300-as jubileumi év, magyarországi megjelenéséhez I. Lajos király 1350-es, szent évi római zarándoklata járult hozzá.

32 Dercsényi Dezső szerűit a lőcsei Szent Jakab-templom három vérző ostyája a brüsszeli Ste-Gudule-templomban történt csodára utalhat.

33 A kassai Szent Erzsébet-dóm 1402-ben,

34 a bátai apátság

35 1434-ben kapta meg a pápai engedélyt, hogy űrnapján a templomban gyónók Krisztus vére, illetve a Krisztus vérével átitatott ostya jelenlétében búcsút nyerjenek.

36 A bátai Szent Vér-tiszteletet egyébként Zsigmond király Garai János részére 1415-ben kiállított búcsúengedélye indította el.

37 A bátai Szent Mihály tiszteletére emelt apátság eredetileg királyi kegy urasága (1093) magán28

WEHLIT. 1987,181. p. w Uo. 30 RADOCSAY D. 1955, 33., 139., 34., 36., 38., 85., 88. p. 31 SÖRÖS P. 1912,132: p. 32

WEHLIT. 1987, 201. p. 33 Uo. 34 Uo. 35 KÓNY1 M.-HOLUB J.-CSALOG J.-DERCSÉNYI D. 1940. 36

FÜCEDIE. 1981, 41. p. 37

WEHLIT. 1987, 201. p. 26