Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Erdész Ádám: A 48-as kultusz a dualizmus korában

Az 1848-as ünnepkör legfontosabb napja március 15-e volt, e nap egyszerre jelképezte a reformkorban induló és a forradalommal diadalra jutó modernizációs folyamatot és a nemzeti függetlenségért vívott heroikus harcot. A nap ünneppé válásának története, majd pedig a március 15-i ünnepek tartalmi és szertartásbéli változásai alkalmasak a dualizmus kori ünnepek jellegzetességeinek vizsgálatára. Az ünnepválasztás Március 15-ét először 1849-ben ünnepelték meg Gyulán. A pesti forradalom évfordulójának ünneppé emelését a megyeszékhelyen működő kaszinó választmánya kezdeményezte. Az 1849 márciusában már Honvédelmi Kör néven működő kaszinó irányítását a forradalom lendületével - az országos tisztségekbe előlépő korábbi vezetők távozásával párhuzamosan - lelkes, a honvédelmi harc iránt végsőkig elkötelezett fiatal politikusok vették át. A hivatalosan továbbra is civil egyesületként működő Honvédelmi Kör vezetőinek rendkívüli aktivitása következtében bizonyos hatósági feladatokat is magához vont, elsősorban a mozgósítás terén. A forradalom évfordulója az emlékezésen túl kitűnő alkalmat kínált a függetlenségi harc melletti telkesítésre, a szabadságharc e nehéz szakaszában mutatkozó csüggedés oszlatására. A kör vezetői, számítva arra, hogy a nagyobb településeken lesznek megemlékezések, javasolták a megye Állandó Bizottmányának március 15-e szélesebb keretek között történő megünneplését. Az Állandó Bizottmány már másnap utasította a városok, községek világi és egyházi elöljáróit a „magyar népszabadság" kezdő napjának népünnepként való megünneplésére. Egyben kérték a különböző felekezetek papjait, hogy a szószékről „a népet felvilágosító, áldozatra és kitűrésre, testvéries összetartásra buzdító s a szabadság szent ügyének mindinkább megnyerő felvilágosító tanítást tartsanak. A nemzeti kormány és szabadságmozgalmaink élén álló, s az egésznek lelket adó, rendíthetetlen nagy hazafi, Kossuth Lajos drága életéért, úgy a csatatéren naponta elszántabb vitézséggel harcoló lelkes hadseregek és azok Ivs vezéreinek fennmaradásáért az igazságos Istenhez buzgó imát mondassanak ."

l A felhívás nyomán azokban a városokban kerekedett nagy ünnep, ahol volt egy-egy olyan értelmiségi mag, amely gondoskodott az ünnep megszervezéséről és tartalommal való megtöltéséről. Gyulán az egész ünneplést kezdeményező Honvédelmi Kör vállalta magára ezt a szerepet. A város vezetésével együtt hatásos, több színtéren zajló, tömegmozgással kísért ünnepet szerveztek. A vármegyeháza előtt nemzetőri, a város központjában lévő templom előtt honvéd díszszázad állott. Az ünnepi rendezvény a katolikus templomban kezdődött egy hazafias szellemű egyházi beszéddel, majd a vármegye székháza előtt Szombathelyi Antal alispán szólt a város és a környékbeli falvak nagy számban megjelent polgáraihoz. Ezt követően a résztvevők - több főutcát érintve énekelve a gyulai kaszinó, vagyis a Honvédelmi Kör épülete elé vonultak. Ott egy fiatal református lelkész, volt képviselőjelölt beszélt. Mindegyik ünnepi 1 Békés Megyei Levéltár (továbbiakban BML) V. B. 142. Németgyula város iratai, sz. n., 1849. március 6. 260