Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Pálmány Béla: Az első nemzeti ünnep – 1849. március 15.

ügyminisztérium, miként az ünnepély emlékezetességére az öszves katonai sereget, Bem táborát is ideértve, az őrmestertől kezdve lefelé, kétszeres napidíjjal láttassa el, s erről Csányi László országos kormánybiztos urat is értesítse."

1 Az OHB rendeletéről meg aznap hirdetményt nyomtatott ki: „Hirdetés 1849-ki martius 15-kére, mint Magyarország éves innepének napjára Debreczenben következő rendeletek tétetnek közhírré: 1-ör Álgyúlövések hirdetendik az innepély kezdetét - mire nézve megtétettek az intézkedések, ennek a vidéken is előleges tudatására. [Természetesen a félreértések elkerülése végett, hiszen a főváros ostromára lehetett gondolni. - P. B.] 2-or. 9 órakor a római catholiknsok, 11 órakor a helvétiai vallástételt tartók nagytemplomában leend isteni tisztelet. 3-or. Megkerestetett az országgyűlés, hogy e nemzeti innep nagyszerűségét jelenlétével emelje, intézkedések tétettek, hogy az ország hivatalnokai jelen legyenek, - hogy a Debreczenben lévő hadosztályok és helybeli nemzetőrség tisztelgésre kiállíttassanak. 4-er Délutáni 3 órakor a város erdőjében népgyűlés fog tartatni, hol a népnek elfogadására megtétettek a rendelkezések. 5-ör. Megkerestetett a városi hatóság, miszerint a városnak esti kivilágítására a lakosokat honfi érzelmeikre hivatkozva, felszólítsa."

2 A hivatalos lap, a Közlöny 1849. március 15-i számában jelent meg Mészáros Lázár hadügyminiszter előző napon kelt 1357:B. számü rendelete, a magyar hadsereg parancsnokaihoz. „Folyó évi martius hó 15-ik napja, mint alkotmányos szabadságunk nagy ünnepe emlékéül 's illetőleg díszítéséül, a' honvédelmi bizottmány folyó hó 13-ik 3306 szám alatti magas határozata folytán rendeltetik, miszerint az összes magyar honi és erdélyi hadseregbeli az őrmestertől lefelé számítandó minden egyénnek egy napi ingyen pótdíj kiszolgáltatandó."

3 A hivatalos ünnep színhelye tehát Debrecen, az ország ideiglenes fővárosa volt. A Közlöny másnap és harmadnap részletesen beszámolt a debreceni ünnepségről:

4 „Felvirradt a' drága nap, éves ünnepe a' magyar szabadságnak; fényes epochája az új kornak, mellytől a' szabad népek évei számláltatni fognak!" A pátosszal teli beszámoló kiemelte, hogy most Isten is kedvelt magyar népére tekint, mert a nap fényével világította be a havas mezőket az ünnep perceiben. Míg Bécs és Pest az elnyomók alatt síri csendben szenvedett, addig az elnyomott népek szabadságáért e napokban csak Debrecenben lehetett szabadon imádkozni. Az ünnepi ceremónia ötvözte az évszázados, pompázatos rendi nemesi-főúri ünneplési hagyományokat és a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméit kifejező új, polgári tartalmú és formájú aktusokat. Ez volt az első nemzeti ünnepélyek fő jellegzetessége és újdonsága. Az egyházi szertartások, mint az OHB rendelete is előírta, a két legnagyobb keresztény hitfelekezet, a római katolikus és a református nemzeti ügyben való i SZABAD Gy. 1994,150-151. p. 2 KLÖM XIV. 490. p. 3 Közlöny, 1849. március 15. (53. sz.). 4 Közlöny, 1849. március 16. (54. sz.); március 17. (55. sz.). Az ünnepséget e cikkek alapján ismertette Kónya lózsef: Kossuth és Debrecen. Lásd SZABÓ 1.1948, 495-497. p. 244