Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

IV. „POLGÁRIASSÁG”: NORMA ÉS GYAKORLAT - Artim Krisztina: Január a századelőn. Köznapi, illetve ünnepkultúra egy miskolci polgárcsaládban

szentségtörésnek az iroda ünnepnapon való meglátogatása, de a napló további szövegéből kitűnik, hogy Elemér sem először jár édesapja munkahelyén, hisz kezelni tudja az adókönyveket, segítségükkel ki tudja keresni kedves ismerőse címét.

15 A január elseje említésével azonban mintegy beléptünk az ünnepnapok kérdéskörének tárgyalásába. A Csorba család, illetve a Szűcs testvérek naplójának elemzése során a hétköznapok és ünnepnapok szoros keveredése folytán szükség volt „rendkívüli" napok meghatározására. Ezt a munkát mindkét esetben megkönnyítették az úgynevezett címkés napok, az a tény, hogy a naplóírók „Pünkösd hétfő", „Géza névnapja"', „Miklós estvélye" címkével látták el az adott napokat. A mi naplónk esetében ilyen segítség nem állt rendelkezésre, de így is igyekeztünk valamiképpen csoportosítani az ünnepnapokat. Valamiféle élő vallásosság lengi be a Keresztessy-napló lapjait. „Istennek hálát adva kezdtem meg az új évet." - írja rögtön az első sorban, s az év első napja,

16 de a vasárnapok

17 sem múlhatnak el az ősi avasi templomban tett látogatás nélkül. Ez utóbbi, vasárnapi templomlátogatások egyébként a Miskolci Református Főgimnázium fegyelmi szabályzatának 70. §-a értelmében a diákokra nézve kötelező érvényűek voltak. A Szűcs testvérek, akik csaknem egy évszázaddal korábban mindketten ugyanennek az iskolának voltak diákjai, Elemérnél sokkal kisebb lelkesedéssel tettek eleget ezen „iskolai feladatuknak", sőt később kifejezetten káros pedagógiai fogásnak minősítették - az 1844. év első napja azonban náluk sem múlhatott el istentisztelet nélkül. Vallási eseményeken kívül megkülönböztethetünk családi eseményekhez kötődő, illetve szórakozással egybekötött társasági összejöveteleket, vendégségeket is. A családi eseményekhez kötődő ünnepek között tarthatjuk számon a keresztelőket, névnapokat vagy az egy-egy gyermek távolabbra utazása előtt tartott búcsúvacsorát. Konkrét keresztelő leírásával a naplóban nem találkozhatunk, a miskolci református egyház 1884 és 1895 között kelt születési anyakönyveinek másodpéldányaiból azonban megtudhattuk, hogy Elemér keresztelésére születését követően alig egy hónap múlva, 1891. december 24-én került sor. Keresztelési dátumával kapcsolatban jegyezhetjük meg, hogy a kereszteletlen gyermekek elkárhozásáról szóló hiedelem elhalványulásával a keresztelő időpontja főként a protestáns családokban egyre inkább kitolódott.

18 A születést a 19. század elején még ezeknél a családoknál is szinte azonnal követte a keresztelő, sőt a miskolci, szintén protestáns Szűcs testvérek 1844-ben keletkezett naplóbejegyzése is a következő sorokat tartalmazza: „Keresztelőben valék Vágó József sógor úriknál, kis leányuk, ki tegnap előtt született, Mária nevet vőnfel."

V) Elemér száis KERESZTESSY E. 32. p. 16 KERESZTESSY E. 33. p. ^KERESZTESSYE. 51. p. « KOSA L. 1998, 290-292. p. 19 SZŰCS S. 1844,116. p. 216