Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

IV. „POLGÁRIASSÁG”: NORMA ÉS GYAKORLAT - Artim Krisztina: Január a századelőn. Köznapi, illetve ünnepkultúra egy miskolci polgárcsaládban

által vezetett napló.

5 A Miskolci Református Gimnázium 5. osztályos tanulója az 1907. év első harminchárom napjának számára fontos eseményeit örökíti meg, majd szinte egy teljes év szünetet tartva, csak 1908. január l-jén - immár hatodikosként - kezdi újra a mindennapi lelkiismeretes naplóírást, s ez évi feljegyzései is csak a januári napokra terjednek ki. így a miskolci gimnazista fiú két karácsonyi szünetének,

6 s első januári iskolalátogatásamak mindössze ötvennyolc napját tudjuk nagyító alá venni. A napló precíz és igényes füzetvezetéséből s más forrásokkal történő összevetéséből adódó megbízhatósága

7 révén azonban így is igen érdekes képet rajzolhatunk egy század eleji miskolci polgárcsalád életéről, pontosabban egy gimnazista fiú szemüvegén át látott januári mindennapjairól. Szakdolgozatomban ennek az időszaknak többirányú, igen részletes elemzését is elvégeztem, most azonban - tekintettel az időbeli korlátokra - tekintsük csupán a szóban forgó család ünnepekhez, illetve köznapokhoz való viszonyát! A mindennapoknak hétköznapokra és ünnepekre való szétválasztása a múltban is szorosan következett a munkával, illetve a munka nélkül eltöltött napok fogalmából. Az ünnepet az avatta rendkívülivé, hogy ekkor megszűnt a munka kényszere, s lényegét éppen az adta, hogy a dolgos hétköznapoknak teljes ellentéte volt. Közismert azonban, hogy a hétköznapok és ünnepek egymást váltó ritmusa koronként és kultúránként más és más, sőt abban is szembetűnők az eltérések, bogy a kettő hogyan aránylik egymáshoz.

8 A Gyáni Gábor által vizsgált, középosztályhoz tartozó, 19. század végén Pesten élő fiatal házaspár, valamint a miskolci Szűcs testvérek 19. század közepi naplóját vizsgálva a kutatók hasonló tanulságot szűrhettek le. Úgy találták, hogy a hétköznapok és a kereső munkán kívül töltött (ünnepi) napok manapság megszokott állandó rendje ismeretlen a korban, legalábbis az általuk vizsgált naplók szerzői számára a vasárnap és a hétvége nem tért el a munkanapok sorától, s a ténylegesen ünnepiként számon tartott napokon sem hatott szentségtörésként a munkás hétköznapokkal járó tevékenységek folytatása. Ugyanakkor a hétköznapokat sem hatotta át olyan mértékben a munkavégzés ethosza mint manapság: Csorba \ s

'Keresztessy Elemér naplója a miskolci Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Adattárában, a 74. 25. 1. leltári szám alatt hozzáférhető. 6 B.-A.-Z. M. Lt. Vili. 55.1. d. 309. A Miskolci Református Főgimnázium rendtartása s fegyelmi szabályzata. A karácsonyi ünnepekre 14 nap szünidőt írtak elő, naplóírónk pedig 1906. december 23. és 1907. január 6. közé teszi a vakáció idejét, tehát a két forrástípus erre vonatkozó adatai szinte napra pontosan megegyeznek. 7 Ilyen pl. a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Helytörténeti Részlegének segítségével megvizsgált nyolc, a korabeli református gimnázium 1902-1903 és 19091910 közötti életét dokumentáló iskolai évkönyv vagy a Miskolci Református Főgimnázium rendtartása és fegyelmi szabályzata, illetve szintén az adott iskola által évenkénti rendszerességgel kiadott úgynevezett névkönyvek. Ezeknek, valamint a Keresztessy Elemér által vezetett naplónak iskolai életre vonatkozó adatai minden kétséget kizáróan egybeesnek. « GYÁNI G. 1999, 57. p. 214