Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)
IV. „POLGÁRIASSÁG”: NORMA ÉS GYAKORLAT - Bácskai Vera: A polgári nevelés árnyoldalai
Előadásomban a túlzottan gondos és szigorú polgári nevelés ilyetén árnyoldalait szeretném Havel Lipót építőmester, építési vállalkozó családjának példáján, különösképpen anya és lányai viszonyában bemutatni. A család történetére vonatkozóan rendkívül érdekes, bár elég töredékes forrásanyag maradt fenn, amely éppen töredékessége miatt tág teret ad az értelmezéseknek. Alap forrásul Havel Lipót családi naplója szolgált, amely annyiban tér el a szokványos naplóktól, hogy bár évente, kronologikusan halad, de csak a családot érintő legfontosabb eseményekre: születés, betegség, halálesetek, házasságkötések és az évi utazások felsorolására szorítkozik. A mindennapi élet eseményeire a naplőíró jóformán egyáltalán nem tér ki, s a külvilág eseményeiről is csak ritkán, szűkszavúan tesz említést. Havel Lipót a naplót 1881-ben, harmincnégy éves korában kezdte el vezetni. Elöljáróban részletesen leírja saját addigi pályafutását, valamint tágabb rokonságának életútját is. A napló tehát elsősorban a családi háttér megismeréséhez nyújt támpontot, míg a mmdennapi életről, a családtagok egymáshoz való viszonyáról, a családban meghonosodott nevelési szokásokról a gyermekeknek a szülőkhöz írott, viszonylag nagy gazdagságban fennmaradt levelei alapján lehet képet alkotni. 1 Elöljáróban röviden ismertetném a család történetét. Havel Lipót felmenői apai és anyagi ágon kőművesek és pallérok voltak, unokatestvéreinek zöme is az építőiparban tevékenykedett, tehát a család kiterjedt építőipari „dinasztiát" alkotott. Lipót 1847-ben született, tizenegy éves korában apja meghalt, az anya két fiát varrással tartotta el. Lipót a négy elemi iskolai osztály elvégzése után, 1861ben inasnak szegődött Wechselmann Ignác építőmesterhez. A gyakorlati képzés mellett szorgalmasan látogatta a rajziskolát, és idősebb, szintén kőműves unokatestvéreitől tanulta meg az építészethez szükséges elméleti ismereteket. 1864ben felszabadult, segédként is a cégnél maradt, néhány évvel később főnöke már rajzolóként foglalkoztatta. Ezzel párhuzamosan segédpalléri feladatokat is kapott nagyobb építkezéseknél, majd 1869-től, azaz huszonkét éves korától a cég üzletvezetői posztját töltötte be, az 1880-as évek elején pedig csendestárssá emelkedett. Mmdebből kitűnik, hogy páratlanul sikeres, meredeken felfelé ívelő pályát futott be, amit - mint naplójában büszkén állítja - csak saját erejére és teljesítményére utalva ért el. 1886-ban főnöke visszavonult, ekkor alapította meg Lipót saját önálló cégét, amelynek sikerességéhez hozzájárult, hogy lényegében „megörökölte" a Wechselmann cég klientúráját - építészeket és építtetőket egyaránt, valammt vezető pallérjait és szakmunkásait is. A cég 1886 és 1933 között csaknem félezer építkezés kivitelezését végezte el, köztük számos középületét, például a Kúriáét, amelynek jutalmául elnyerte a Ferenc Józsefrend lovagkeresztjét. 1 A napló és a levelek lelőhelye: Budapest Főváros Levéltára, XI. 814. Gazdasági Szervek. Havel Lipót építési cége iratai 1870-1948. Családi iratok. 194