Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

III. SZERTARTÁSOK ÉS TÖRTÉNELMI SZCENÁRIÓK - Völgyesi Orsolya: Főispáni beiktatás Békés megyében 1842-ben

további költséget jelentett a berendezés elkészítése.

19 Természetes, hogy ugyancsak a gróf látta vendégül az installációt követő ünnepi ebéden a mintegy hatszáz főnyi vendégsereget.

20 A vendéglista szerint a meghívottak között szerepeltek a Békés megyei birtokosok, a külső törvényhatóságok küldöttei, a megyebeli evangélikus egyház küldöttsége, a megyebeli katolikus, protestáns és görögkeleti papok, a békési tisztikar, a megye táblabírái, katonatisztek, a Károlyiak uradalmi ügyészei, továbbá a megyebeli ügyészek és egyéb értelmiségi foglalkozású személyek.

21 Károlyi erre az alkalomra magával hozta saját szakácsát, Hüppmann Antalt. Az ünnepi lakomára a Pestről hozatott ezüst étkészlettel terítettek, a jó nevű belvárosi ezüstművesnél, Goszmann Györgynél

22 készített ezüst edények 1937 ezüstforintba kerültek. Az ezerötszáz fős esti táncmulatságon Fischer Péter,

23 a neves pesti cukrász édességeit szolgálták fel, a táncrendet Trattnernél, az ünnepi ebédre és táncmulatságra szóló meghívót pedig Walzelnél nyomtatták.

24 Természetesen az installáció költségeit számtalan apróbb tétel is gyarapította, elég, ha csak a szállítás költségeire vagy a személyi kiadásokra és juttatásokra gondolunk: pl. a Hardegg-vasasezred zenekarának és a nagykárolyi cigányzenészeknek adott kétszáz, vagy a gróf Wenckheim Ferenc né cselédeinek ajándékozott száz pengőforintra. Bizonyos, hogy Károlyi az installáció alkalmából jelentős kölcsönt vett fel, ezt bizonyírja 1842 júliusában Bártfay Lászlóhoz írt levele is: „Itt Sager féle adóságot a napokba kifizettem s így megint 2400f-tal kevesebbűlt a teher, be jó lenne ha másfélül nem kellene új adósságot tenni."

25 A főispáni beiktatás eseményeiről természetesen már a kortársak is pontos képet kaptak, hiszen a korabeli lapok - így a jelenkor és a Regélő Pesti Divatlap 9 A tervek elkészítésével Bodoki Károly megyei mérnököt bízták meg, az építmény elkészítésével pedig Czigler Antal gyulai építészt. Horváth László uradalmi ügyész még 1841 decemberében felhívta Károlyi figyelmét a magas költségekre, de úgy vélte, az építmény szétbontása után annak valamennyi része hasznosítható lesz a gazdasági épületekben. í0 Valójában jóval több emberről volt szó, a gróf vendégelte meg ugyanis a nemesi bandérium tagjait, ugyancsak ő gondoskodott a köznemesség és a községek elöljáróinak lakomájáról is. Az utóbbiakat a helyi fogadóban látták vendégül. [1 A meghívottak listáját lásd MOL Károlyi-lt. Károlyi György. Békés megye főispáni iktatókönyvei, 26. cs. 490-492. r. [1 Goszmann György (1807-1860) 1838-től rendelkezett polgárjoggal, már apja is pesti polgár volt. Üzlete a Kígyó utcában állt. Itt és a következő jegyzetben is a polgárjogra vonatkozó adatokért Tóth Árpádnak tartozom köszönettel. 3 Fischer Péter 1825-ben nyert polgárjogot, már apja is pesti polgár volt. 1823-ban vette át mesterétől, Troli Pétertől, annak a mai Petőfi Sándor utcában álló üzletét. Fischer 1827-ben a Szervita téren nyitott cukrászdát, mely a Hébé nevet viselte, üzlete elé pedig fagylaltos kioszkot állított (vö. GUNDEL I.-HARMATH J. 1982, 291-292. p.). 4 Fischernek 2300 forintot, Trattnernek 3 forint 20 krajcárt, míg Walzelnek 102 forint 24 krajcárt kellett fizetni (pengőpénzben). 5 Gróf Károlyi György Bártfay Lászlóhoz, Nagykároly, 1842. július 5. MOL Károlyi-lt. Károlyi György. 7. fiók. Lad. 7. 160