Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Prepuk Anikó: A Millennium ünnepe az izraelita sajtó tükrében

A Millennium tiszteletére létrehozott felekezeti alkotások közül az elsők között fogalmazódott meg az Országos Magyar Izraelita Közalap terve. A zsidóság magyarosodó csoportjai elutasították az ünnep vallásos, felekezeti jellegét. Magatartásukat egyrészt a befogadtatás óhaja szülte, másrészt a tiltakozás igénye a katolikus és protestáns egyházak körében tapasztalt megnyilatkozásokra, amelyek felekezeti értelemben a nemzeti ünnep kisajátítását célozták.

10 E tiltakozást demonstrálandó, a neológ zsidóság egy olyan alapot kívánt létrehozni, amelynek adományaiból nem csak a felekezet részesül. A közalap létrehozásáról 1896 januárjában született döntés, az alapítók, a kongresszusi hitközségek vezetői a recepciónak és a Millenniumnak egyszerre kívántak emléket állítani. Az alap közadakozásból teremtette elő tőkéjét, ennek eredményeként 1896 júniusában már több mint 400 000 forint állt rendelkezésre.

11 Első alapítványát 1896 májusában hozta létre.

12 A nemzeti intézmények iránti tisztelet jeleként öt díjmentes alapítványi helyet létesített a magyar királyi honvédségi Ludovika Akadémia tisztképző tanfolyamán, feltételként szabva, hogy a jelentkezők kiválasztása „valláskülönbségre való tekintet nélkül" történjen. Az ortodoxia nem járult hozzá a Közalap létrehozásához, de az alapítványt hazafias szempontból, valamint az alábbi megfontolásból az ortodox vezetők is üdvözölték: „... legfőképpen azért örülünk a közalap ilyetén mód való felhasználásának, mert nagyon aggódtunk, hogy a neológok az összegyűjtött pénzt vallási és felekezeti czélokra fogják felhasználni... Csak vallási intézményeket ne létesítsenek, mert ilyenekhez nem értenek..."

13 Az év kiemelkedő eseményének számító ezredéves kiállításon a zsidóság dominanciája a jelenkori kiállításon, a kereskedelmi, pénz- és hitelügyi csoportban, illetve a magyar ipar eredményeit összegző részlegben mutatkozott meg. Nem vállalkozhatunk arra, hogy a kiállításon szereplő valamennyi céget és vállalatot számba vegyük, rendelkezésre áll azonban azok névsora, akiket a zsűri kitüntetésre érdemesnek talált. Összességében az elismerésben részesülők 21,5%-a volt izraelita, arányuk az alábbi csoportokban volt a legmagasabb: malomipar: 28,4%, szeszipar: 36,4%, vegyészeti ipar: 22,6%, kereskedelem, pénz- és hitelügy: 62,4%, élelmezés: 29,6%.

u A gazdasági, szellemi és művészeti élet kiválóságai közül többen kaptak személyre szóló kitüntetést, ezek névsorából az Egyenlőség munkatársai válogatták ki az izraeliták neveit. Eszerint 1896 nyarán az elismerésben részesült 120 személyiség közül 12-en tartoztak az izraelita felekezethez. Az ősszel odaítélt 180 kitüntetésből 9-et kapott izraelita. A harmadik s egyben legnépesebb sorozatról lü BRANDT J. 1998,167-193. p. 11 Az Egyenlőség kéthetente közölte a közadakozásból befolyt összegeket és az adakozók névsorát. Lásd IZRAELITA KÖZALAP 1896, 9. p.; KÖZALAP 1896, 99-102. p. 12 ALAPÍTVÁNY 1896, 9. p.; lásd még Magyar Zsidó Szemle, 1896/3., 200-202. p. 13 HÍREK 1896, 8. p. 14 SERESS L. 1896, 3^t. p. 123