Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Prepuk Anikó: A Millennium ünnepe az izraelita sajtó tükrében

PREPUK ANIKÓ A Millennium ünnepe az izraelita sajtó tükrében „Mi a gondviselésnek, a magyarok istenének ujjmutatását látjuk abban, hogy a magyar nemzet ezredéves fennállásának ünnepe egyszersmind ünnepe a magyar zsidóságnak, mint felekezetnek is. A magyar nemzet ugyanis fennállásának ezredik évében bebizonyította a világnak, hogy az állam fejlődésével karöltve jár a zsidók elleni előítélet szétfoszlása is."

x Ezekkel a szavakkal nyitotta a kongresszusi vagy neológ zsidóság hetilapja, az Egyenlőség az 1896-os esztendőt, amely kettős értelemben is ünnepként vonult be a magyar zsidóság történetébe. A honalapítás évfordulóját alig néhány hónappal előzte meg a zsidó vallás bevetté nyilvánítása, amelynek értéke különösen megnövekedett a Millennium légkörében, hiszen kellő alapot szolgáltatott ahhoz, hogy a zsidóság a magyar nemzet részeként ünnepeljen. A jogi válaszfalak leomlása az ezredéves ünnepet szimbolikus jelentéssel ruházta fel, korszakhatár jellege legfőképpen a zsidóság önmeghatározásában tükröződött: „Mint magyar-zsidók értük meg az ezredik esztendőt - folytatódik a fenti idé-zet - és mint zsidó-magyarok lépünk a második évezredbe... ma a tízparancsolathoz egy tizenegyedik járult. A magyar zsidóságnak a magyar törvényhozás által elfogadott vallási dogmája: a hazaszeretet lőn."

2 Az ünnepi előkészületekben az izraelita sajtó 1893-tól vett részt. A legnagyobb munkát a kongresszusi-neológ zsidóság vezető lapja, az Egyenlőség, és tudományos folyóirata, a Magyar Zsidó Szemle munkatársai fejtették ki, míg a konzervatívok ünnep varasáról a fővárosi ortodoxia hetilapja, a Zsidó Híradó tudósított. Bár e lapok szellemisége merőben különbözött, az ünnepi írások közös vonása, hogy a helykeresés és a bizonyítás igénye, azon tényezők hangsúlyozása jellemezte, amelyek feljogosítottak az ország más felekezeteivel és a nemzet egészével való közös megemlékezésre. A cikkek hangnemét másrészt nagyban meghatározták a neológ és ortodox csoportok közötti ellentétek, amelyek az ünnep légkörében hatványozottan jelentkeztek. A neológiát nagyfokú bizonyítási kényszer, a magyarosodásnak való megfelelés vágya vezérelte. Saját teljesítményét részben az ország egyéb felekezeteihez, részben az ortodoxia teljesítményéhez mérte. Az ortodoxokkal szemben fokozott elvárásokkal élt, s ha azok nem teljesültek, a konzervatív sajtót is túllicitáló kritikát fogalmazott meg. Míg a recepció a befogadás jelenbéli reményét keltette, a nemzethez tartozás históriai érveit a közös honalapítást megfogalmazó kazárelmélet szolgáltatta. Azon nézetet, miszerint a Kárpát-medence első zsidó lakói zsidó hitre tért kazár 1 FLEISCHMANN S. 1896, 2. p. Lásd még SZATMÁRI M. 1896, 3-4. p. 2

FLEISCHMANN S. 1896, 3. p. 121