Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)
II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Sári Zsolt: Az úrnap: katolikus ünnep és társadalmi esemény. Az ünnep társadalmi jelentősége és változásai a 20. században
A jeles napok, az ünnepek, és a hozzájuk kötődő szokások intenzitása mindig azon is múlott, hogy a közösség mennyire éli át vallásosságát, mennyire kerül közel a transzcendenshez, az Istenhez. Századunkoan ez eléggé változatos, hullámzó tendenciákat mutat. A világháborúk, a tragédiák, a létszükségleti problémák mindig közel viszik a „bajban lévő" embert az Istenéhez. A századforduló táján az űrnapnak a nyolcadát is megtartották. Az ünnepen az egész közösség részt vett, a máskor templomba nem járók a karácsonyhoz, a húsvéthoz és a pünkösdhöz hasonlóan részt vettek a liturgiában. A két világháború között a vallási társulatok „ápolták" az ünnepek hagyományvilágát. A II. világháború után a politikai változások következtében az új ideológia gátolta a hagyományos, főleg egyházhoz kötődő vallási szokások gyakorlását. A körmenetek betiltása, a templomudvarba, rosszabbik esetben a templom falai mögé szorítása a közösségi cselekmények - így a közös sátorépítés, díszítés - számát csökkentette, ezáltal elindította az emberek egymástól történő elszakadását, amely az ember elmagányosodásában mára talán már csúcsra jutott. Ez a városokban, nagyobb falvakban jól érzékelhető, de néha már a kisebb településeken is megfigyelhető. Az ünnepekben egyre inkább jelentkezik, sőt hatalmas méreteket ölt az anyagiasság. A hagyományos ünnep esetében is fontos volt a szép, az esztétikus, amiből már akkor presztízskérdést csmáltak. Mára azonban mindez egy „pénzügyi versenyben" jelentkezik, különösen az ünnepi ajándékozásban (pl. karácsony, húsvét). 1 ' 1 Megszűnt a dologtiltó napok jelentősége, már nem az Istené az ünnepnap, hanem az emberé. Kettős funkciója lesz a munkaszüneti napoknak, az ünnepeknek és a vasárnapoknak - ami régen ünnep volt, a hetedik nap, a megszentelt nap -: ma egyrészt a hétköznap időhiány miatt el nem végzett munkák napja, másrészt a pihenésé, ami gyakran a tévénézésben ki is merül. A szentelmények felhasználásában is jelentős változások történtek. A forma megőrződik (ma is hazaviszik az úrnapi ágat, virágot), de a tartalom, a szellemi tudat eltűnik a cselekmény mögül, hiszen már nem tudják, mire használták (vagy ha tudják is, már csak kevesek használják), esztétikai, dísztárgy-funkciót töltenek be. 15 4. Az ünnep és átalakulása Az ünnepnapok minden népnél, legyen szó bármilyen vallásról és kultúráról, kiemelkednek a hétköznapokból, a mindennapoktól eltérő viselkedés jellemzi őket. A néprajztudomány kutatóit a kezdetek tudományos vizsgálatai során a nép ünnepi szokásai, az ünnepekhez kötődő cselekedetei, hiedelmei, viselete, ételei kötötték le. Mégis alig esett szó az ünnepről, az ünnep lényegéről. 4 Az úrnap esetében megfigyelhető, hogy a sátrak és a templom díszítéséhez óriási összeget költenek virágokra, virágkompozíciőkra. 5 Vannak szentelmények, melyek használata még ma is intenzív: szenteltvíz, szentelt gyertya, pászka. 115
