Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Mohay Tamás: Az ünnep eredettörténete vagy mondája: - Megfontolások a csíksomlyói pünkösdi búcsúról

A későbbi időkben bizonyíthatóan szünetelt a búcsújárás az 1849-es szabad­ságharcot követő években, ugyancsak az 1917-1922 közötti években, vagyis Er­dély román megszállását követően. Az újrakezdések, a hagyományok újbóli fel­elevenítései, a múlt átértelmezésével, régi történetek újbóli elmondásával kap­csolódtak össze. A folytonosság hangsúlyozása a résztvevőkben, olvasókban­hallgatókban az állandóságot, a múlthoz való erős kapcsolódást erősíti meg. Ami folytonos, azt természetesen lehet és kell folytatni, akár a régi formák meg­tartásával, akár újak létrehozásával. A búcsújárás részleteinek történeti áttekin­tése fényt vethetne az ünneplési módok átalakulásaira, hangsúlyok módosulá­sára. Ez utóbbi téren a legfontosabb, hogy a felekezeti ellentét hangsúlyozása hogyan adja át fokozatosan a helyét a nemzeti összetartásnak - felekezeti hatá­rokon átívelően is, különösképpen a nemzeti létben való fenyegetettség idősza­kaiban. III. Végül a harmadik narratíva, ami az utóbbi évtizedben van kialakulóban, Babba Mária alakjához kötődik, aki mintegy összekötő kapocs a kereszténységet meg­előző magyar hiedelemvilág elmosódott istenasszonya és a katolikus Mária­tisztelet között. 8 Ezzel kapcsolatban ugyancsak számos kérdés merül fel, ame­lyek esetében nem annyira a történeti-néprajzi forráskritika, mint inkább egyfaj­ta mitologikus beszédmód elemzése lehet célravezető. IRODALOMJEGYZÉK BALOGH Á. 1872 = BALOGH Ágoston: Beatissima Virgo Maria Mater Dei qua Regina et Patrona Hungariarum. Eger, 1872. BANDI V. 1901 = BANDI Vazul: Zarándokiásunk célja: a csíksomlyói kegyhely is­mertetése. A bukaresti Szent István Egyesület Emlékkönyve. (Szerk.: Bálint Já­nos) Bukarest, 1901, 24-41. p. BENKŐ K. 1853 = BENKŐ Károly: Csík, Gyergyó és Kászon leírások... Kolozsvár, 1853. BOROS F. 1943 = BOROS Fortunát: Csíksomlyó, a kegyhely. Csíkszereda, 1994 (1943). DACZÓ Á. L. 1980 = DACZÓ Árpád Lukács: A gyimesi Babba Mária. Népismere­ti dolgozatok 1980. Bukarest, 1980, 231-239. p. DACZÓ Á. L. 1981 = DACZÓ Árpád Lukács: A gyimesi rekegő. Népismereti Dol­gozatok 1981. Bukarest, 1981,197-201. p. DACZÓ Á. L. 2000 = DACZÓ Árpád Lukács: Csíksomlyó titka. Csíkszereda, 2000. DOMONKOS P. P. 1979 = DOMONKOS Pál Péter: „Édes hazámnak akartam szol­gálni..." Bp., 1979. ENDES M. 1938 = ENDES Miklós: Csík, Gyergyó, Kászon-székek (Csík megye) föld­jének és népének története 1918-ig. Bp., 1938. 8 DACZÓ Á. L. 1980,1981, 2000. 108

Next

/
Thumbnails
Contents