Schneider Miklós emlékezete - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 33. (Salgótarján, 2001)

Szabó Ferenc: Emlékek Schneider Miklósról- húsz esztendő múltán

Ezek a nagyon alapos, szorosan szakmai írásai megérdemelt tekintélyt szereztek neki, egyúttal emelték levéltára rangját is. Miklós példája és segítsége azután az addig nemigen publikáló Páhi Ferencet is néhány jó szakközlemény írására indította. Miklós helytörténeti munkásságának induló szakasza is érthetően szentesi éveihez kapcsolódik. (Ezt tekintettük a harmadik szorgalmazott műfaji területnek.) A minisztérium által szorgalmazott s a levéltári források közép- és általános iskolai felhasználását elősegítő „olvasókönyvek" sorát 1961-ben a Zala megyei, a pécsi egyetem kiváló jogtörténész professzorából 1956 után egerszegi levéltárvezetővé lefokozott Degré Alajos munkája nyitotta meg. Rövidesen követte 1962-ben a Páhi - Schneider által összeállított, először egyszerű kiállításban, később pedig elegáns kis kötet formájában kiadott Csongrád megyei, " Pusztaszertől Pusztaszerig" címmel. Közös szerzőségű a volt nagy múltú hódmezővásárhelyi kötöttárugyár, a hajdani „Kokron" üzemtörténete, a műfaj egyik igényes korai terméke is. Szentesi éveiben Barta Lászlóval és Gecsényi Lajossal együtt egy színvonalas mozgalomtörténeti forráskiadványt is összeállított Miklós. Szívesen lett az egyik szerzője a Bónis György és Degré Alajos szerkesztette, máig példás központi kezdeményezésnek nevezhető önkormányzati témájú tanulmánykötetnek, Szentes város képviselőtestülete 1872-1944 közötti működésének lényeglátó feldolgozásával. (Amikor ez a kötet 1971-ben megjelent Miklós már három és fél éve Salgótarjánban igazgató volt, én pedig Gyulán voltam, ahol 1965 nyarán átvettem szülőmegyém levéltárának a vezetését, s attól kezdve levelezésünk pótolta a némileg ritkábbá vált személyes találkozásokat.) Summa summarum: Schneider Miklós mint már sokoldalúan felkészült, gyakorlott történetkutató és kiadványszerkesztő-szervező került át Nógrádba a szaktudása és különleges energiája jóvoltából felemelkedett szentesi levéltárból. Hiányos maradna a szentesi s ide kapcsolódóan a későbbi évekről adott eleve mozaikszerű kép, ha röviden nem szólnék arról, hogyan nyílt meg a szakmai érdeklődés alapján 40