Schneider Miklós emlékezete - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 33. (Salgótarján, 2001)

Kovács Béla: Schneider Miklós tudományos munkássága

szakmai főhatósága olyannak tekintett, amely a levéltárelméleti tanulmányok és a forrásközlések mellett indokoltnak és a levéltárak munkatervébe is felvehető kiadványnak tartott. A többi tíz kötet mindegyike forráskiadvány, közülük öt tipikusan „nógrádi" szempontok miatt készült Önálló munkái másik csoportjába a következők sorolhatók: Önálló fejezetet írt (56 p.) a Salgótarján az ellenforradalmi korszakban (1919-1944) című kötethez, elvégezte a Nógrád megye története című négy kötetének mutatózásának nem könnyű munkáját és községi adattárat is összeállított 56 lap terjedelemben. A Balassagyarmat története 896-1962 című kötethez 50 lapos mutatót, bibliográfiát és adattárat állított össze. Szomszéd Imre: A Kis-Zagyva termelőszövetkezeti mozgalmának 25 éve 1949-1974 kötetéhez bibliográfiát készített. Publikációinak a következő csoportja szorosan a levéltári munkához kapcsolódott. Ezeket az alábbi témakörök köré csoportosíthatjuk. A levéltári anyag feldolgozása Nógrád megye Levéltára (Ismertető) Nógrád megyei múzeumi füzetek 17. 61 p. 1969. Szerkesztője és részben összeállítója volt a Nógrád Megyei Levéltár tanácsköztársasági iratai című repertóriumnak 1979. 171 p. Levéltári elmélet és gyakorlat Levéltári selejtezés előkészítése egy megyei város közigazgatási irataiban 1962. Néhány gondolat az iratanyag levéltári feldolgozásának minőségi vonatkozásairól 1966. A csoportszámos iratkezelés néhány problémája a járási tanácsi iratokban 1968. Néhány gondolat a tanácsi iratanyag feldolgozásáról 1973. Értékmimum-forrásérték. Észrevételek néhány levéltári tervről. 1974. 28