Schneider Miklós emlékezete - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 33. (Salgótarján, 2001)
Horváth István: „Csöndes mosoly- józanító irónia"
ismert érvek hangzottak el itt is. Az ideiglenes elhelyezés melletti érvelés nyomatékos hangsúly kapott. A javaslat azonban végtil is az új levéltári épület szükségességét támogatta. „A sokéves levéltári tapasztalatok azt bizonyítják, hogy meglévő épületnek célépületté történő átalakítása költségesebb, mint új épület emelése, emellett az átalakítás mindig megalkuvást, kompromisszumot jelent: a korszerű követelmények egy részének kiiktatását, nem beszélve arról, hogy a továbbfejlesztés az átalakítás esetében pl. területhiány miatt vagy lehetetlen, vagy újból kompromisszumos. Javaslatunk ezért elsősorban az új célépülettel történő megoldás mellett szól. „E kapcsán azonban a „levéltárimúzeumi-kiállítási épületkomplexum emelése" mellé teszi le az előterjesztő Lakatos Ernő a voksát. A tanácsi végrehajtó bizottság ezt a véleményét támogatólag fogadta el. Történelminek is nevezhetők azok a szavak, amikor a testület úgy vélekedett: „A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó bizottsága határozatilag kimondja Nógrád megye levéltárának a megyébe való visszatelepítése szükségességét." Az előkészületekkel a megyei hivatal és az érintett intézmények - a Pest megyei Levéltár, a Nógrád megyei Múzeum - vezetőit bízta meg." A tanácsi testület 1967. november 8-án a visszatelepülés költségeinek ügyében döntött. A 139/1967.XI.8. sz. határozatával a volt kórház igazgatósági épületének átalakítására, a polcok készíttetésére, az iratszállításra, valamint az alapkönyvtár beszerzésére összesen 275 ezer Ft-ot biztosított. A Művelődésügyi Minisztérium levéltári osztálya 72.200 Ft végösszegű éves költségvetéssel átadta a megyének a levéltárat. A költségvetés három fő részére biztosított béralapot 58.660 Ft értékben, így az egyéb kiadásokra fordítható öszszeg 13.700 Ft volt." 1 Az intézmény 1968. január 1-én a kinevezett új igazgatóval, Schneider Miklóssal, és 1350 folyóméter irattal megkezdte tevékenységét Salgótarjánban. Az igazgató nem szűklátókörű szemléletének bizonyítékát látom abban az intézkedésében is, melynek eredményeként 1974. január 2-án a balassagyarmati fióklevéltár is megkezdhette működését. A megye vezetése elégedett volt a levéltárigazgató szakmai munkájával. Ezt a korábban jelzett megyei alapítású 19