Schneider Miklós emlékezete - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 33. (Salgótarján, 2001)

Borsa Iván: A magyar levéltárügy ötnegyed százada

a 70-es években, hogy aktív részt vegyenek a történelem oktatásában, ezért az Archives Nationales-ban nem csak kutatóterem, hanem tanterem is volt, ahol gimnazistáknak órákat tartottak. Vannak levéltárosok több országban, akik szinte szenvedélyesen rendeznek kiállításokat levéltári anyagból, de ezek a feladatok nem majorizálják a levéltárak alapfeladatait. A nemzetközi gyakorlatban kialakult, illetve több országban kialakulóban van a Janus-arc jelkép szerint rögzített két főfeladat a múlt már levéltárban levő irataival kapcsolatos feladatok és a jövő, még az irattárakban levő és a jövőben keletkező dokumentumok archiválásának előkészítése, amelyben különleges helyet foglalnak el a számítástechnika produkálta elektronikusan rögzített dokumentumok archiválásával kapcsolatos, merőben új, még nem kellően ismert, inkább még csak valószínűsíthető feladatok. Elképzelhetőnek tartom, hogy a levéltárak feladatai között szerepeljen a levéltár által őrzött iratok publikációja is, de erre a feladatra egy mai közlevéltáron belül a levéltárosok összmunkaidejének csak meghatározott (15-25) százaléka lenne fordítható. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartom, hogy a főhatóság minden állami és szaklevéltár részére tegye kötelezővé a levéltár által őrzött hagyományos (írt és mikrofilmen levő) levéltári anyagnak a fentiekben leírt számbavételét, leírását, és annak nyomtatott vagy digitálisan rögzített közzétételét.