Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

7. A megye jegyzői a két világháború között és a II. világháborúban

lőt kértek meg az ügybéli döntés szorgalmazására. Ugyanakkor a rétsági járás jegyzői karát felszólították, hogy menesszen küldöttséget a kerület képviselőjéhez, az akkori pénzügyminiszterhez, hogy a státusrendelet kiadásához a személyes pártfogását kérjék. Elfogadták azt az indítványt is, hogy a jegyző egyesületi elnökök a törvényhatósági bizottság hivatalbóli tagjai legyenek. Kérték az adóbehajtás során az őszi hónapokig kímélet gyakorlását, hiszen csak ekkor tudták a földművesek eladni évi termésüket. Indítványozták a havonkénti járási értekezletek visszaállítást, a közigazgatási tanfolyamhallgatók és az egri internátus vármegyei támogatását, valamint elrendelték a járási egyletek tisztújítását. A közgyűlés után, már hagyományosan társasvacsora és Murgács Kálmán műsora következett annak ellenére, hogy a Duna áradása a hangversenytermet elárasztotta és az estet egy félig nyitott helyiségben kellett megtartani. Az est és a táncmulatság több milliós tiszta jövedelmét a jegyzői árváknak ajánlották fel. A közigazgatási tanfolyamhallgatók segélyezésére ezen évben minden nagyközségnek és körjegyzőségnek 200000 koronát kellett beutalni a vármegye folyószámlájára. 1924. július 1-től a jegyzői illetményeket rendezték, illetve az állami tisztviselőkével egyenlő mértékben állapították meg. 1926. szeptember 19-én az egyesület küldöttséggel vett részt az egri jegyzői internátus felavatásán, mely a legyzők Árvaház Egyesületének égisze alá tartozott. Ugyancsak küldöttséggel tisztelegtek Pályi Pál (az egyesület tiszteletbeli tagja) főispáni mstallációján, akinek elődje, Scitovszky Béla 1926. október 15-én Rakovszky Iván után a belügyminiszteri székbe került. (Scitovszky a világháború előtt munkapárti képviselő és a bankárérdekeltségek exponált embere volt.)

88 A törvényhatóság 1927-ben átvállalta a községi, kör- és segédjegyzői nyugdíjasok és családtagjaik vasúti arcképes igazolványainak tiszteletdíját az egyesített vármegyei nyugdíjalap terhére. A jegyző egyesület évi rendes közgyűlése Balassagyarmaton 1927. november 5-én ülésezett igen nagyszámú vendégsereg jelenlétében. Pályi Pál főispán beszédében a falu felemelésére, hosszú, lankadatlan és céltudatos munkára szólította fel a jegyzőket. A közigazgatási kérdések megvitatása során az adóhivatali tisztviselők hatalmasküdásairól, az ún. okirati kényszerről, a jegyzői állások számának visszafejlesztéséről volt szó. Dr. Sünonyi János rimóci körjegyző A jegyző pedagógiai munkássága és dr. Németh Lajos szügyi aljegyző Az egységes adókezelés, tekintettel a községek háztartási helyzetére című értekezésüket olvasták fel. A közgyűlés tiltakozott az adóhivatal azon gyakorlata ellen, hogy az adómulasztások miatt a jegyzőket fenyegették meg bírsággal. Követelték a jegyzői magánmunkálatok érintetlenül hagyását, a havonkénti járási értekezle88. A jegyzők országos egyesülete... NH. (1926. április 4.); A Nógrád-Hont vármegyei jegyző egyesület... M. (1926. július 17.); A Nógrád-Hont vármegyei jegyző egyesület... NH. (1926. július 11.); 226/1926. sz. N és HvHL. (1926. július 29. 1-2. p.); 625/1926. sz. N és HvHL. (1926. november 4. 3. p.); Jegyzők internátusának felosztása. NH. (1926. szeptember 26.); Nógrád és Hont vármegyék jegyzői kara. NH. (1926. december 17.); NML V. 418. 2. k. (181. p.); 22/926. jkvi sz., 575/1928. sz. N és HvHL. (1928. december 6. 6. p.) 82