Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

7. A megye jegyzői a két világháború között és a II. világháborúban

(Nógrádmegyer) és vármegyei egyesületi választmányi taggá Regős Jánost (Szécsény) választották meg. Évi rendes közgyűlését Nógrádverőcén tartotta a vármegyei jegyzőkari egylet 1923. június 23-án, igen nagy részvétellel. Ezen a gyűlésen mutatták be dr. Koncz Jánosnak A Községi közigazgatás reformálása círnű művét. Különösen érdekes felvetése volt az a javaslat, mely szerint a képviselő-testületekbe a választott és virilis tagok mellé „hivatalbéli tagokként" delegálták volna a gazdaköri elnököt, az ipartestületi elnököt, az állatorvost, a helyi bevett vallások papját, az iskolaigazgatót, akik az értelmiségi nívót biztosítanák a testületben és ellensúlyoznák a választott képviselők esetleges destrukcióját. Az alapszabályok átdolgozását levették a napirendről. A kari reformköveteléseket négy pontban foglalták össze: - a kinevezési rendszer megvalósítása, -a szolgálati pragmatika kidolgozása, - a fegyelmi eljárás reformja, - az áthelyezhetetlenség intézményes biztosítása. A közgyűlésen négy új alapítványt tettek az országos árvaház egyesület javára, illetve kérték az alispánt, hogy az egylet iratait a vármegye levéltárában elhelyezhessék. Megejtették a tisztújítást is: elnökké újból Hummer Ferencet, alelnökké Harmos Pált, főjegyzővé dr. Paulus Józsefet, jegyzővé Fejes Sándor adóügyi jegyzőt, pénztárnokká Bory Lászlót választották meg. Választmányi tagok Gálffi Nándor, Balogh János, Mészáros István, Regős János és Beniczky János, a vármegyei jegyzői nyugdíjválasztmány tagjai Horváthy Árpád, Pozsár István, Csintalan Ábris, Sziller György és Harmos Pál lettek. A közgyűlést társasvacsora, majd művészeti est követte és az előadás tiszta jövedelmét pedig a jegyzői árvaháznak adományozták. A magánmunkálati díjakat újraszabályozták 1923-ban: minden korona helyett egy kg tisztabúza árát kellett számítani, az értékkel bíró jogügyletek okmányainak elkészítéséért pedig az érték egy százaléka járt. (E szabályozási formát az elszabadult infláció tette szükségessé.) Az országos jegyző egyesület október 20-án Budapesten rendes közgyűlést tartott, melyen a belügyminiszterhez küldöttséget menesztettek, aki ígéretet tett a magánmunkálati díjak rendezésére és a fegyelmi jog alkalmazása körüli sérelmek megszüntetésére. 1923 novemberében Zagyvapálfalván a volt körjegyző, Sörös Ernő főhadnagy reliefjét helyezték el a jegyzői irodában, aki Novavasánál halt hősi halált. (Ez volt az egyetlen ilyen eset megyénkben.) 1923-ban Nógrád és Hont vármegyéket egyesítették és ezen közigazgatási alakulat neve „Nógrád és Hont közigazgatásüag egyelőre egyesített vármegyék" lett. A nyolc járást december 31-ével hétre csökkentették, Kismarost, Nógrádverőcét, Kosdot a nógrádi járásból a szobiba (Hont vm.), a volt hontbeli 79