Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

7. A megye jegyzői a két világháború között és a II. világháborúban

sagyarmat városának az internátusi célra adományozott ingyentelket, Pongrácz György vármegyei főjegyzőnek pedig a közigazgatási tanfolyamhallgatók segélyezésére létesült alap ötletét. A magánmunkálati díjaknak mostmár a békebeliekhez képest tízszeres felemelését kérték és elhatározták, hogy ezzel párhuzamosan akciót indítanak e díjaknak a nyugdíjalapba való beszámításáért. Az országos egyesületet felkérték a közigazgatási reformtervek figyelemmel kísérésére és arra, hogy minden pozitív tervet egy rendkívüli közgyűlésen vitassanak meg. Kovács Ferenc halála miatt végül Hajdú Lajos bujáki körjegyzőt választották meg az egyesület elnökévé.

83 A második Bethlen-kormány belügyminisztere 1922. február 10-én két másik minisztériummal egyetértve törvényjavaslatot nyújtott be a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek módosításáról. Ebben a községi jegyzőknek biztosítani akarták azokat a besorolási, előléptetési lehetőségeket, melyeket a hasonló állami tisztviselők élveztek. A javaslatot nem is tárgyalták, mert Horthy Miklós a kormányt feloszlatta, de végül november 28-án az eredeti javaslatot elfogadták. Balassagyarmaton Hummer Ferenc főjegyző felkérésére a római katolikus legényegylet műkedvelői előadták az Angyali vigasz című színművet és annak 2000 koronás tiszta jövedelmét a jegyzői árvaháznak adományozták. 1922-ben, az infláció növekedésével, a magánmunkálati díjakat a békebeliek ötvenszeresére emelték, az értékkel bíró ügyletek munkadíját pedig az érték 2 %-ában állapították meg. A vármegyei jegyző egyesület a közigazgatási tanfolyamhallgatók támogatására jegyzőként 400, az országos árvaház támogatására jegyzősé génként 1200 korona megszavazását kérte a törvényhatóságtól. Megkapták, hiszen az 1921. évi megajánlásokat is csak egyetlen nagyközség nem szavazta meg. Elutasította viszont a háborús szolgálati évek dupla beszámítását, mert ebben a kedvezményben még az állami és törvényhatósági alkalmazottak sem részesültek. 1922-ben a nyugdíj intézeti alapszabályzatot két fontos pontján módosították. Egyrészt azontúl az mtézetnek kötelezően tagja lett a jegyzőkön kívül a községi mérnök, állatorvos, irodatiszt, írnok és egyéb rendszeresített állásra élethossziglan választott községi kezelő személyzet is. Másrészt a községi vagy körjegyzőknél, illetve az Önálló hatáskörű más (pl. adóügyi) jegyzőknél a nyugdíj alapjához számításba kellett venni a magánmunkálati díjakból évi 1200 koronát. (Az újonnan csatolt állásokat betöltő tisztviselők nyugdíjalapját a törzsfizetés és a lakbér adta.) 83. CSIZMADIA 1976. 353-355. p.; Jegyzőválasztás. NH. (1920. november 14.); Jegyzőválasztás. NH. (1921. január 16.); A falu tájékoztató irodája. NH. (1921. március 13.); Kérelem... NH. (1921. április 8.); A jegyzők országos árvaház... NH. (1921. április 23.); Másolat... NHL. (1921. május 5. 9. p.); Nógrádvármegye jegyző egyesületének. NH. (1921. május 15.); A nógrádvármegyei községi és körjegyzők... NH. (1921. július 3.); Nógrádvármegye jegyzői karának... NH. (1921. július 10.); Jegyzők árváiért. NH. (1921. augusztus 7.); Nógrád vármegye a közigazgatás reformja ellen. NH. (1921. augusztus 28.); Községi közigazgatási tanfolyam. NH. (1921. szeptember 11.); Kinevezés közigazgatási tanfolyamra. NH. (1921. november 27.); 1226/1921.sz. NHL. (1921. október 20. 3-4. p.); 996/1921.SZ. NHL. (1921. november 8. 1. p.); A községi és körjegyzők gyűlése elmarad. NH. (1921. november 13.); A nógrádvármegyei községi... NH. (1921. december 26.) 77