Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

7. A megye jegyzői a két világháború között és a II. világháborúban

barátai, jótevői, irányítói s ne engedjék át befolyásukat idegen elemeknek" üzente a főispán a jegyzői karnak. Az országos jegyzői egyesület október 28-án Budapesten tartott rendes közgyűlése - melyen Nógrádból részt vett Hummer Ferenc, dr. Paulus József, Bory László, Harmos Pál és Gálffi Nándor - nagy szótöbbséggel a választási rendszer mellett foglalt állást, noha a jegyzői egyletek többsége az államosítás mellett szavazott előzőleg. Célul a következőket tűzte ki a közgyűlés: - a jegyzők vezető szerepének törvényi elismertetése, - a fegyelmi eljárás független bíróság hatáskörébe utalása, - a jegyzők fizetésének az állami tisztviselői szintre emelése, - a nyugdíjalapok országos alappá egyesítése és a nyugdíjügy rendezése. 1920-ban a vármegye öt szolgabírói járásában 181 község volt 44 körjegyzőség kötelékében és 11 nagyközség. A vármegye területének csaknem fele cseh megszállás alá került.

82 A Bethlen-kormány hatalomátvétele után a közigazgatási reformok háttérbe szorultak, bár a kormány egy tagja, a kisgazdapárti Nagyatádi Szabó István ezzel nem értett egyet. A vármegyék küldöttei az ő javaslatai ellen gyűléseken tiltakoztak, melyen Nógrád vármegyét dr. Sztranyavszky Sándor törvényhatósági bizottsági tag képviselte. 1920 novemberében Kosdon, 1921. január 12-én pedig Nógrádmarcalon választottak megszállt területről menekült jegyzőt körjegyzővé. 1921-ben a Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete létrehozta a Falu Tájékoztató Irodáját a falusi lakosság érdekeinek védelmére. Ugyanakkor az árvaház egyesület bérpalotajában, a Budapesten tartózkodó jegyzők és családtagjaik részére ingyenes és kedvezményes szállást, ellátást biztosítottak. A Nógrád vármegyei jegyzők szobájának berendezéséről adakozás útján gondoskodtak és ezen akcióba a jegyzőfeleségeket is belevonták, megalakítván a jegyzőfeleségek országos hölgybizottságát, melynek megyénkből 10 tagja lett. A jegyzők résztvettek a háború utáni ínséges idők közellátásának szervezésében is. Dr. Paulus József egyleti jegyző így írt erről a munkaterületről: „Mi, jegyzők volnánk a legboldogabbak, ha már egyszer feleslegessé válnék a közellátás biztosításában való - igen sok ódiumot szerző - közreműködésünk. Mindazonáltal belátjuk, hogy az állami beavatkozás nem kerülhető el teljesen, s hogy továbbra is szükség van a mi ebbeli tevékenységünkre." Kérte az alispánt, hogy vegye figyelembe a közélelmezésre vonatkozó jegyzői javaslatokat, aki az erről szóló felterjesztések benyújtására 1921. május 20-át tűzte ki határidőül. A jegyző egyesület választmánya május 12-én ült össze Balassagyarmaton. A háborús szolgálati évek kétszeres beszámítása érdekében újból felterjesztést tettek illetékes helyre „hogy a kérdés a megvalósulásig állandóan felszínen maradjon." A Jegyzők Házának berendezését célzó gyűjtést még az azévi közgyűlés előtt szerették volna lebonyolítani és minden jegyzőtől legalább 500 korona 82. 4215/920. V. sz. B. M. válaszirat. NHL (1920. május 20. 3. p.); A vármegyei jegyző egyesület közgyűlése. NH. (1920. augtisztus 29.); Kérelem Nógrádvármegye jegyzői karához. NH. (1920. augusztus 29.); A főispán beiktatása. NH. (1920. szeptember 19.); 752/1920. sz. NHL. (1920. december 2.1. p.); Jegyzők országos gyűlése. NH. (1920. november 7.); NMT3. k. 10. p. 75