Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

5. A jegyzői státus kiteljesedésétől az I. világháború kezdetéig

Ekkor módosították a nyugdíjintézet alapszabályait is, melyek széleskörű új intézkedések voltak: 1. Eltörölte a nősülési díjat, a nyugdíjintézeti felvételi díjat az évi törzsfizetés 5 %- ára szállította le. 2. Mérsékelte a községi hozzájárulásokat. 3. Az alaptőkét vármegyebeli községek részére legfeljebb 20 évi lejáratra kölcsönözhető ve tette. 4. Lehetővé tette a jegyzőhelyettesként eltöltött idő szolgálati időbe való beszámítását. 5. Megengedte a vármegyei szolgálatban eltöltött idő beszámítását vice versa. 6. Könnyebb feltételeket szabott a más vármegyékkel szemben fennálló nyugdíjviszonosság érvényesítésére. 7. Alapított egy új nyugellátmányt, a temetési negyedet (önálló jegyző özvegyének 600, az aljegyzőkének 300 korona járt). 8. Kibocsátotta a nyugdíjintézet kötelékéből Losonc 1903. január l-e óta megválasztott jegyzőit. Szeptember 11-én a jegyzői nyugdíjintézet választmánya ülést tartott, mely a szabályrendelet módosításaként a jegyzőknek 600, a segédjegyzőknek 200 korona lakáspénzt javasolt. Indítványozták a nyugdíjintézeti alapból 93000 koronának 20, illetve 10 féléves részletekben való kölcsönadását is.

73 1913-ban a nyugdíjintézet részére fizetett községi hozzájárulás a jegyzői fizetések 15 %-ára emelkedett. 1912. július 27-én Balassagyarmaton tartottak a jegyzők közgyűlést. Az elnöki jelentés behatóan foglalkozott az az évi 4. kongresszussal és hangsúlyozta, hogy a megkezdett harcot abbahagyni nem szabad. Az egyesület belépett az Erzsébet Árvaházat segítő egyletbe. Az országos jegyzői egyesület alapszabályainak módosításával kapcsolatban a vármegyei egyesület a képviseleti rendszer fenntartása mellett szavazott. Az országos jegyzői értekezlet határozatai és az Erzsébet Árvaházért kibocsátott sorsjegyek körüli bonyodalmak miatt a közgyűlés bizalmatlanságát és a semmivel sem menthető felületes eljárásért rosszallását fejezte ki az országos jegyzői egylet elnöksége iránt. Még az országos egyletbe küldendő képviselőket sem választották meg. A gyűlés hangulatáról így írt a Nógrádi Hírlap: „A közgyűlés általános jellemvonása volt a központi vezetőség iránti határtalan bizalmatlanság és a higgadtabb tagok mérséklése tartotta csak vissza az egyes résztvevőket, hogy erősebb fellépésre nem ragadták el magukat s hogy az elkeseredés indokolt, azt legjobban jellemzi, hogy Pongrácz György a jegyzők állásfoglalását etikailag teljesen indokoltnak jelentette ki..." E gyűlésen jelentették be, hogy a törvényhatósági bizottság feliratot intézett a Belügymmisztériumhoz a jegyzők és aljegyzők fizetésemelése tárgyában. (Egyébként Pongrácz György munkája, a Jegyzők Könyve, 1913-ban jelent 73. PONGRÁCZ 272-273. p.; A jegyzői kongresszus elé. NH. (1912. február 18.); Jegyzői országos kongresszus. NH. (1912. február 25.); A nógrádvármegyei községi és körjegyzők. NL. (1912. március 10.); Nógrádvármegye alispánjának jelentése. NH. (1912. május 12.); 516/1912. sz. hat. NHL. (1912. május 30. 2. P); Jegyzőgyűlés. NH. (1912. augusztus 4.); A jegyzői nyugdíjintézet... NH. (1912. szeptember 15.) 63