Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

3. A községrendezéstől a megyei jegyzői egylet országos elismeréséig (1873-1880)

Az egylet megalakulásakor tehát nem mutatkozott nagy érdeklődés a jegyzők körében a közös fellépés iránt. Voltak ellenpártiak is, akik egyenesen ellenezték az egylet és a nyugdíjintézet létrehozását. Papp Gyula egyesületi jegyző a Nógrádi Lapok és Honti Híradó hasábjain így fakadt ki ellenük 1878 novemberében: „S rnit kell hallaniuk azoknak, kik tiszttársaik és családjuk jövőjét szíven hordják? a többek között azt, hogy: nem kell nekünk nyugdíj, sem egylet! Öreg jegyzőnek rninek új szokás, új törvény? No már, tisztelt kartársak, ha üyen nyilatkozatra fakadnak némelyek, akkor ugyan nemcsak az idősebb nemzedék, hanem a jelenleg működő fiatalabb, s még vagyont nem szerzett jegyző is, vajmi csekély hajlamot érezhet ezen pályán haladhatni..."

35 Az egylet azon kérését, hogy a törvényhatósági bizottság által a jegyzői nyugdíjalapnak 1874-től 1878-ig felajánlott évi 480 forint segély folyósítását hosszabbítsák meg, elutasították. Ekkor (1878. december 12-én) a befolyt összeg már 6655 forintot tett ki, mely meg sem közelítette az intézet felállításakor 1878 végéig kilátásba helyezett összeget. Hozzá kell azonban tenni, hogy a jegyzői évdíjak meg nem fizetéséből származó hátralékok is magasak voltak. Bár az ideiglenes alakuló gyűlésen úgy tervezték, hogy még az év őszén sor kerülhet a végleges megalakulásra is, a Belügyminisztérium csak 1880 tavaszán hagyta jóvá az egylet alapszabályait. így a végleges egyletalapító közgyűlést csak 1880. június 28-án tartották meg Balassagyarmaton. A nyugdíjalap ekkor már 8693 forint 43 krajcárt tett ki, de igen magasak voltak a kmtlévő követelések, összesen 4294 forint. Behajtásukra szigorú intézkedéseket tettek. Elhatározták az egyleti alapszabály 150 példányban való kinyomattatását is. Új tisztikart választottak. Az elnök Draskóczy Ede, az alelnök Schmidt József, az első jegyző Siklaky István, a másodjegyző Barna Gyula, a pénztárnok Bálás Miklós lett. Választmányi tagokul Árvay Józsefet, Szabó Károlyt, Ticsénszky Józsefet, Szentiványi Konrádot, Krúdy Bertalant, Horváth Edmundot, Papp Gyulát, Tamaskovics Ferencet, Goldberger Kálmánt, Bory Sándort, Keczéry Ödönt és Papp Jánost választották meg. A közgyűlésen az egylet tagjai többször is eltértek a tárgytól, s ezzel a gyűlés munkáját lassították, sőt viselkedésükkel egyesek még annak komolyságát is kétségessé tették. A másik visszásság az volt, hogy a messzebb lakó jegyzők jórészt megjelentek, a Balassagyarmathoz közel lakók pedig nem. A tanácskozás után Szabó Károly tapintatosan közölte Árvay Józseffel, a megyei jegyzőkar nagyérdemű doyenjével, hogy őt azért nem választották az egylet elnökéül, mert nem akarták öreg vállait még több munkával terhelni, hiszen ő volt a megyei jegyzői nyugdíjegylet elnöke is. A jegyzői kari érdekérvényesítés országos és megyei szintjén egyaránt példamutató munkát végzett Arvay József érdemei alapján valóban a legvalószműbb jelöltnek tűnt az elnöki tisztségre, ezt ldmondatlanul is tudta minden jegyző.

36 35. Jegyzőkönyv a megyei körjegyzői testület közgyűléséből. NL. és HH. (1878. június 30.); Papp Gyula: A nógrádmegyei községi és körjegyzőkhöz. NL. és HH. (1878. november 3.) 36. NML IV. 402. 150/1878.; Meghívás. NL. és HH. (1880. június 13.); A megyei jegyzők és körjegyzők... NL. és HH. (1880. július 4.) 27