Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)
2. Jegyzők Nógrád vármegyében a községrendezés koráig
képest a körjegyzőségi székhelyek is. Valószínűleg azért mert az eredetileg kijelölt községekben nem akadt természetbeni lakás. A megyében akkor egy rendezett tanácsú város, tíz nagyközség és 56 körjegyzőség állíttatott fel. A javaslat tartalmazta a jegyzői illetményeket és néhol az egyéb járandóságokat is. A legkevesebb a községi törvény által megállapított 400 forint volt, azonban a legtöbb helyen 500 forint fizetést kaptak. A községek közül legmagasabb összeget Lapujtőn állapítottak meg, 935 forintot. A tervezetben szereplő legmagasabb nagyközségi jegyzői fizetést, évi 1300 forintot, Salgótarjánban adták. A szolgabíráknak 1872 december végéig meg kellett választaniok a községi képviselőket. Ezt követte a képviselő-testületek megalakítása felerészben a választottakból, felerészben virilisekből. A jegyzők megválasztásánál arra kellett figyelemmel lenniök „hogy a választandó jegyző ki állott szigorlat után képességi bizonyítványt nyert-e? - vagy olyannak tekintendő - ki már 3 év óta kizárólag mint községi jegyző lévén alkalmazásban, szigorlatot tenni nem köteles." Mindezt azért, hogy „Községi jegyzőként a község és állarnkmcstár érdekeit előmozdítani képes egyének alkalmaztassanak,..." 23 Az 1871. évi XVIII. törvénycikk szerint az elöljáróságot a kis- és nagyközségekben három, a rendezett tanácsú városokban hat évre választották, míg a jegyzők megbízatása elvileg élethossziglanra szólt. A törvény azonban a jegyzőket kiszolgáltatta a főszolgabírónak, aki elmozdíthatta őket hivatalukból. Bár érdekvédelmi jellegű szabályként kell értékelni azt, hogy az elbocsátást a törvényhatóság közgyűlése mondhatta csak ki. 1872 decemberétől 1873 februárjának elejéig megyeszerte megválasztották a jegyzőket - névsorukat a Nógrádi Lapok útján rendszeresen közölték is. Sok helyen az előzőleg alkalmazott jegyzők állásukba maradtak: például Érsekvadkerten Fellner Antal, Nagyorosziban Árvay József, Kosdon Balogh János, Szirákon Unghváry József. 23. NML IV. 402. 80,194,195/1872. 19