Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK ARCHONTOLÓGIÁJA

LŐRINCI KÖRJEGYZŐSÉG Tagközségei: Lőrinci, Zagyvaszántó. Zagyvaszántó község 1945. április 1-én nagyközséggé alakulva elszakadt Lőrincitől, ekkor az utóbbi is nagyközséggé vált. 1950. február 1-től Heves megyéhez csatolták. Körjegyzők: - Schmidt József: (1873. február 9.) - 1894. december 31. 1832-ben született, 37 évig volt Lőrincin körjegyző. A vármegyei jegyző egyesület alelnökévé választották 1880. június 28-án, az egylet megalakulásakor. 1883-tól 1888-ig az egylet választmányának tagja volt, majd 1892-ben újból beválasztják e testületbe 1896-ig. 1888-ban állásából felfüggesztették és hivatali hatalommal való visszaélés miatt hivatalvesztésre ítélték. 1889-ben emiatt vádat is emeltek ellene, de felmentették és 1890 novemberében állásába visszahelyezték. 1895 januárjában azonban lemondott, hogy fiát választhassák meg helyébe. Nyugdíjasán még anyakönyvvezetőként dolgozott volt körében. 1899. május 27-én az egyesület jubileumi közgyűlésén a nyugdíjintézet örökös dísztagjává választották. 1904 júniusában elhalálozott. - Szepessy (Zipser) Adolf: (1889. ?) - (?) Helyettes körjegyző. Elhunyt 1889 októberében. A források kiemelik, hogy izraelita vallású volt. - Schmidt Gyula: 1895. január 30. - 1904. március 31. 1904. március 3-án sikkasztás vádjával letartóztatták, állásából elmozdították s röviddel ezután meghalt. Neje: Plachy Berta. - Géczy Béla: 1904. április 1. - 1904. október 24. helyettes körjegyző, majd 1904. október 25. - (1918. január) megválasztott körjegyző. Elhalálozott. (Ld. még a Berceli Körjegyzőségnél!) - Steiner Samu: 1918. február 5. - 1933. november 1. Működését a közigazgatás terén 1901. július 15-én kezdte meg. Fegyelmit indítottak ellene, s az alispán állásából felmentették, majd nyugdíjazták. Meghalt 1944ben. (Ld. még Szirák nagyközségnél!) - Hannos Pál: (1933. november) - 1937. február 26.1880-ban született Felsőpalojtán (Hont vm.) régi nemesi családból. Középiskoláit Selmecbányán, a jegyzői tanfolyamot pedig Budapesten végezte. Nógrádverőcén helyettes jegyző volt, majd 1921-től 1933-ig Bérceién körjegyzőként működött. 1921ben a vármegyei jegyző egyesület alelnökévé választották, s e tisztségét 1925-ig töltötte be. 1937-ben elhunyt. (Ld. még a Berceli Körjegyzőségnél!) - Hajdú Lajos: 1937. március 16. - 1943. november 1. Született Felsőtisztáson 1888. május 18-án. Apja, Hindulják Lajos, körjegyző volt. Érettségit Losoncon tett, jogakadémiát Miskolcon végzett, jegyzői tanfolyamra pedig Budapesten járt. 1908-ban segédjegyző, 1915-ben jegyző Bujákon, 1933-tól Szirákon. Az első világháborúban 1914-1915-ben az orosz fronton harcolt és megsérült. Neje: Molnár Margit tanítónő. 1943-ban saját kérésére nyugdíjazták. (Ld. még a Bujáki Körjegyzőségnél és Szirák nagyközségnél!) 158