Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)

268. Jegyzőkönyv a Salgótarjáni Iparmedence munkástanács-küldötteinek üléséről – Salgótarján, 1956. november 13.

tisztességes munkások, kommunisták és pártonkívüliek kell, hogy egymással a megye nyugalma és rendje érdekében becsülettel tárgyaljanak. Nagybátony küldötte:

489 1. A régi megyei tanácsot demokratikusan választották meg.

490 Ezt a tanácsot egy éjszakán hetvenegyen megbuktatták, és még akkor éjjel újraválasztották.

491 Nem értek egyet, és nem támogatom ezt a törekvést, mondtam Kádár elvtársnak,

492 ahol azt a választ kaptuk, hogy a nógrádiak ott vannak, intézzék el [a problémát] maguk között. Megígérték, hogy egy embert ezzel kapcsolatban le fognak küldeni. Nyilván helytelen volna az, hogy ha valaki nem tőlünk, a dolgozóktól indul el, hanem a megyetanáccsal tárgyal, és azzal megy vissza, hogy minden rendben van.

493 2. A másik kérdés a szovjet csapatok kérdése volt. Ezzel kapcsolatban felvetettem, hogy Nógrád megyében semmi nem történt, ami indokolttá tette volna a szovjet csapatok behozását. Követeltük, hogy azonnal vonják ki a megye területéről a szovjet csapatokat. ígéretet kaptunk, hogy amennyiben újabb csapatok érkeznek, úgy azt Nógrád megye területéről azonnal visszavonják.

494 Az én egyéni véleményem az, hogy a kormány jelenleg még fennáll, mert szovjet tankok veszik körül és fegyveres őrök védik. Az biztos, hogy 489 A nagybátonyi küldött valószínűleg az az ízig-vérig kommunista meggyőződésű családból származó, huszonhárom éves Szabó Ervin volt, aki a forradalom alatt is vállalta baloldaliságát, de a szovjet típusú kommunizmusból már húsz-huszonegy évesen kiábrándult. Feltételezhető, hogy ezért tudott azonosulni a forradalom követeléseivel, és ezért választották őt munkatársai október 27-én a Nagybátonyi Szolgáltatóvállalat Munkástanácsa elnökének, majd november 23-án a Nógrád Megyei Munkástanács vezetőjének. 490 Az október 26-át követően életre hívott forradalmi testületek, főleg munkástanácsok küldötteiből 1956. október 30-án alakult Nógrád Megyei Forradalmi Nemzeti Bizottság értendő ez alatt. (Ld. a 89. számú dokumentumot.) 491 Helyesen: újat választottak helyette. 492 November 11-én Nógrád megye bánya- és egyéb üzemi forradalmi munkás-paraszt tanácsai Nagybátonyban üléseztek, és egy hat pontból álló határozatot hoztak. (Ld. a 247. számú dokumentumot.) Ezen követelésekkel utazott fel november 12-én egy kb. tizenhét fős küldöttség a kormány elnökéhez. A követelések tolmácsolása során találkozott Kádárral Szabó Ervin, s „Ezen beszélgetés során kifejtette Kádár János, hogy amennyiben mi is a szocializmust és a néphatalmat akarjuk, akkor teljes egészében egyetért velünk." Felszólalásában Kádár ezen kijelentésére hivatkozott Szabó Ervin. (NML XXXn. 8. g) 15., illetve NML XXV. 4. c) B. 68/1957. Tárgyalási jegyzőkönyv 4. p.) 493 Ezt a mondatot úgy kell értenünk, hogy a kormánymegbízott csak akkor kaphat reális képet a Nógrád megyei viszonyokról, ha nem csak a Mrázik János által vezetett tanácstól szerez információkat. 494 Eddig nem tudtuk egyértelműen tisztázni, hogy a szovjet csapatok mikor jelentek meg először Salgótarjánban. Azt szinte biztosan állíthatjuk, hogy november 4-én és 5én még nincsenek a megyeszékhelyen. A Salgótarjáni Acélárugyár Nagyüzemi Munkástanácsának 1956. november 12-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyvben viszont ezt olvashatjuk: „... közvetlenül érkezett Árvái [Mihály] alez[redes] polgártárs közlése, miszerint a[z orosz] páncélosok elhagyták Salgótarjánt, mert a rendet biztosítottnak látják." Erre vonatkozóan Id. a 253. a) számú dokumentumot. 597