Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)
257. A Nógrád Megyei Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottság kormánynál tett, november 8-ai látogatása során elért eredményekről számol be Mrázik János, a delegáció vezetője – Salgótarján, 1956. november 13.
2. Kikkel beszéltek és mit intéztek? Legelőször Dobi Istvánnal, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökével beszéltünk, majd Kádár János miniszterelnökkel, dr. Münnich Ferenccel, a karhatalmi erők parancsnokával. Ezenkívül rövid beszélgetést folytattunk még Apró Antal elvtárssal is. Elsősorban az általános politikai helyzetről tájékozódtunk. Részletes tájékoztatást nyertünk a budapesti eseményekről, és azoknak a fehér terrorista elemeknek a ténykedéséről, akik abban az időszakban, amikor Kádár elvtársék javaslatára a kormány a szovjet csapatok Budapestről való kivonulását rendelte el, állati kegyetlenséggel léptek fel, és végeztek ki kommunista, valamint más, vezető funkcióban dolgozó embereket. Dobi István elmondotta, hogy egy ízben dolgozószobája ablakán belőttek, és a golyó pontosan a feje fölött repült el. Másik alkalommal mintegy nyolc-tíz, egyenruhába öltözött horthysta katonatiszt a Parlamentben letartóztatta. Elmondta azt is, hogy Tildy Zoltán és Kéthly Anna kétségbeesve panaszkodott neki, hogy mind a Kisgazdapártban, mind a Szociáldemokrata Pártban ez alatt az idő alatt a munkás és paraszt elemeket teljesen kiszorították, és ismeretlen, nagyszájú terroristák, akik magukat kisgazdáknak és szocdemistáknak nevezték, vették át mindkét párt irányítását. Mindezeken kívül megbeszélést folytattunk a kormány tagjaival az elkövetkező idők feladataira vonatkozóan is. A megbeszéléseken elsődleges feladatként határozták meg a békés termelőmunka megindítását, a rend és biztonság megszilárdítását. Kádár János miniszterelnök hangsúlyozta, hogy teljes mértékben elítéli a Rákosi-klikk által elkövetett túlkapásokat, fontos feladatként jelölte meg a jövőben a leghatározottabb harc folytatását mindenféle túlkapás, terror és a Rákosi-klikk idejében alkalmazott módszerek alkalmazása ellen. Legfontosabb feladatként hangsúlyozta a munkás-paraszt hatalom megvédésének és megszilárdításának fontosságát. Minden állampolgár álljon a harc élére, hiszen dolgozó népünk célkitűzését a kormány teljes egészében támogatja! 3. Mit láttak Budapesten, mi volt a személyi 470 benyomásuk? Budapesten a nappali élet normalizálódott. Bár a villamosok és más járművek még nem közlekednek, de az emberek vásárolnak, félelem nélkül járnak az utcákon. A munkások ma már látják, hogy mit akartak a terrorista csoportok. Ezt elítélik. Azonban bíznak abban, hogy jogos követeléseik teljesítve lesznek. Ezt hangoztatják az utcán folyó beszélgetéseikben is. Hasonlóképpen vélekedik a diákság és a haladó értelmiség is. Az ellenforradalmi erők ténykedése Budapest területéről kiszorult, de még vannak zavarkeltő elemek, akik alkonyat után fegyvert fogva rabolnak és fosztogatnak, üzleteket és lakóházakat egyaránt. Budapest állapotára vonatkozóan annyit jegyzek meg, hogy csupán mintegy húsz százaléka igaz csak azoknak a híreszteléseknek, amelyek Budapest romba 470 Helyesen: személyes. 383
