Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)

253. c) @Árvai Mihály alezredes feljegyzése a Dobi Istvánnal folytatott tárgyalásról [Salgótarján, 1956. nevember 8.]

A falusi osztályharccal kapcsolatban a következőket mondotta: Ez teljesen át lett másolva, [a]mi nem volt helyes azért, mert eszközeiben embertelen volt. A szövetkezés erőszakossága lelkileg törte össze az embereket. Jogtalan volt rákényszeríteni a parasztokra a gépállomásokat, ő ezt a minisztertanácson felvetette, de ebben a kérdésben nem hallgatták meg. Véleménye szerint a falusi osztályharcot teljesen a mi viszonyainknak megfelelően kell csinálni, és teljesen meg kell szüntetni mindenfajta erőszakosságot. Miért történhettek meg ezek? Azért, mert volt egy olyan kongresszusi határozat, amelyiket túlhajtottak és rákényszerítették a parasztságra. Az a tétel [hamis], hogy a munkásosztály a szövetségesét

457 a gépállomással segíti [...],

458 ez nem erősítette a szövetséget, mert a gépállomások rosszabbak, mint egy fuvarozási vállalat, mert ha az egyik fuvarozási vállalat nem felel meg, akkor igénybe lehet venni a másikat. De a gépállomásnál ezt nem lehetett megtenni. A gépállomásoknál volt egy terv, amely nem minden esetben volt jó a parasztoknak. [Az] ő véleménye szerint a gépállomáson lévő gépeket szét kell osztani a szövetkezeteknek, azok jobban karban is tartják, és nem rozsdásodnak egy tömegben, mert nálunk a paraszt szalonnával tudja megkenni télire az ekéjét, hogy ne rozsdásodjon meg. A békekölcsön jegyzése is nemcsak hogy nehezítette az életet, hanem el is keserítette az embereket. Ezt is olyan célra hozták be, teljesen átmásolva, ami a mi viszonyaink között nem megfelelő. A kihelyezett káderek kérdése: Ezek az emberek úgy csöppenek be egy falu vagy egy község életébe, hogy nincs nekik egy igaz barátjuk, nincsenek ismerőseik], és így nem is tudják annak a községnek a problémáit megismerni. Ezek nem felelnek meg [a] követelményeknek, mert van és kell is lenni a községben olyan embernek, aki lehet a falu vezetője, irányítója, és ezek az emberek a nép akarata szerint tudják vezetni a községeket. A XX. kongresszus hatása és következményei voltak azok a szervezkedések, mint az írók „Petőfi-köre", [a] „Kossuth-kör" stb. és a diákok kivonulása az útra. Ezeknek a tömegtüntetéseknek az volt a célja, hogy a párt irányítsa továbbra is az országot, és a pártban lévő, nem megfelelő embereket váltsák le. Az akkori vezetők avval nem számoltak, hogy a népi demokráciának a tényleges ellenségei várnak az ilyen alkalomra - ami meg is látszott később, [a]hogy a fegyveres szervezkedés [az] első percben megkezdődött. Ugyanakkor megkezdődött a fontos objektumoknak megszerzésére a harc. Ezek a vezetők a szovjet hadsereg segítségét kérték, de ugyanakkor később követelték a szovjet hadsereg visszavonását is. [A] minisztereket cserélgették. Először betöltöttek minden tárcát, majd átalakították kilencfős kabinetre, majd ezt is hatfős kabinetre, de ez a kormány is tehetetlen volt. 457 Mármint a parasztságot. 458 Az értelemzavaró elő igekötőt hagytuk el. 369