Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)

Szerkesztői előszó

híradás - mellett a megye '56-os sajtója teszi még változatosabbá a források sokaságát. A hol a forradalmat, hol annak majdani vérbe fojtóit szolgáló sajtó írásai valódi színfoltot képeznek a dokumentumok között. Igazán sokatmondó, ahogy állítólagos, bizonytalan és bizonyíthatatlan rágalmakkal dobálózik az ellenpólus, olykor már megmosolyogtató módon, kétségbeesetten vádaskodik a forradalom vezetői ellen. Úgy tűnhet, erejéből másra nem is futja - szinte érthetetlen módon kerekednek aztán mégis felül. A forradalmat ellenforradalomnak nevezik, nógrádi vezetőit (is) (szélső)jobboldalinak, horthystának, a fehérterror híveinek állítják be, miközben azok nemegyszer büszkén nevezik magukat kommunistának. Nem a kommunizmus eszméjében, csak annak a felismerhetetlenségig torzult formájában csalódtak. A forradalom kibontakozásának Nógrád megyében fellelhető első írásos emlékétől 1956 decemberének közepéig-végéig követhetjük nyomon az eseményeket. A megtorlásra, a forradalom utóéletére utaló források, a visszaemlékezések terveink szerint egy későbbi munkának képezik majd tárgyát. Az itt közölt dokumentumok mind korabeliek, akkor is, ha valamely későbben keletkezett - pl. bírósági, rendőrségi - irategyüttesből, másolatként kerültek elő. A félezernyi dokumentum kronológiai sorrendben követi egymást, egy napon belüli helyükről pedig az alábbi szempontok figyelembevételével határoztunk: - Első helyre kerültek a megyei vonatkozású források, melyeket a megyeszékhely (Salgótarján) és a korabeli járási székhelyek (Balassagyarmat, Pásztó, Rétság és Szécsény), majd a többi község iratai követnek, ábécérendben. - Előfordul, hogy egy-egy településen maga a község (tanácsi vb, forradalmi bizottság) és az ott működő üzem, bányaüzem, gyár, tsz is forráskibocsátó. Ilyen esetben, egy konkrét példával élve, Salgótarjánban előbbre kerültek a városi, s csak ez után az acélárugyári, tűzhelygyári, üveggyári stb. dokumentumok - ez utóbbiak is a gyár neve szerinti sorrendbe állítva. - Ahol a sajtó különböző cikkeit is közöljük, ott azok állnak a nap élén, hiszen legtöbb esetben nyilván az előző nap(ok) eseményeit értékelik, azokra reagálnak. A cikkek sorrendje egyébként megegyezik a többi forrás sorba állításánál említettekkel. Minden dokumentum sorszámot és a tartalmát lehetőség szerint legjobban tükröző címet kapott, a cím alatt pedig keletkezésének helyét és időpontját tüntettük fel. A források szövegét a mai helyesírásnak megfelelően adjuk közre, a leggyakrabbam teljes terjedelmükben. Az ettől való eltéréseket, a forrásközlés szabályait követve, [...]-lel jelöltük. Sok és komoly nehézséget okozhat a dokumentumok szintre minden típusának - még az elvileg hivatásos újságírók keze munkájának mondott sajtó írásainak is, de különösképpen a gyakran iskolázatlan, sebtében megválasztott jegyzőkönyvvezetők munkájának - olvasása. A hemzsegő hibás szóvégződéseket, toldalékokat, az alannyal nem egyeztetett állítmányokat mindenféle jelölés nél24