Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)
159. A Nógrád Megyei Ügyészség Forradalmi Munkástanácsa megváltoztatja a személyi kérdésekben hozott korábbi döntéseit – Balassagyarmat, 1956. november 2.
ügyészséget a forradalom legnehezebb napjaiban itt hagyta, és leváltásáig Salgótarjánban, a BM Főosztályon tartózkodott, a vezetői állás betöltésére ennek alapján méltatlannak bizonyult. Az 1956. október 31. napján hozott határozat után a káderlapok felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy Zlehovszky József megyei ügyész az ügyészségi dolgozók jellemzését, [a] kádervéleményeket a valóságnak megfelelően szerkesztette s jelentette a legfőbb ügyészségnek, az ügyészség dolgozóival szemben ártalmas tevékenységet nem fejtett ki, ezért csak a vezetői állásból való leváltását látja szükségesnek, mint beosztott ügyészi állás betöltése ellen vele szemben akadályt nem kíván gördíteni. 305 Rozgonyi Aladár megyei ügyészségi ügyésszel szemben a megyei ügyészségi forradalmi munkástanács megállapítja, hogy szakmailag fejletlen, egyetemi tanulmányait teljesen elhanyagolta, az utolsó egyetemi vizsgákon megbukott, szakmailag kellően nem képezte magát - már ezen indokok alapján az ügyészi állás betöltésére alkalmatlannak bizonyult. Megállapítja a munkástanács, hogy Rozgonyi Aladárnak a dolgozó társaihoz való viszonya sem volt megfelelő, rosszindulatú, tartózkodó, fenyegető magatartású volt. Szabó Imre megyei ügyészségi nyomozóval szemben a munkástanács megállapítja, hogy több ügyész ellen megbízatás nélkül nyomozott, adatokat szolgáltatott, miáltal az ügyészek és a nyomozók között bizalmatlanságot teremtett, a nyugodt ügyészi munkát magatartásával veszélyeztette. A felmerült fenti panaszok kivizsgálásáig [a munkástanács] nevezettet rendelkezési állományba helyezi azzal, hogy fizetésének meghagyása mellett szolgálata alól felmenti. Diósi Imre megyei ügyészségi ügyésszel szemben az alacsonyabb munkakörbe helyezést azért rendelte el a munkástanács, mert csoportvezetői beosztásával visszaélt, a feltárt hibákat felnagyította, s ahelyett, hogy jóindulatúlag azok kijavításával az ügyészt vagy az ügyészségi nyomozót kioktatta volna, az észlelt hibákkal rosszindulatú beállítottsággal ment a megyei ügyészség vezetőjéhez, s ezáltal a vezetőt is helytelen megítélésre késztette. Ez a vezető és a dolgozók közötti, valamint az ügyészségi felügyelet alá tartozó rendőrség közötti kapcsolat romlásához vezetett. Általában az ügyészségi dolgozókkal szemben kifogásolható hangnemet alkalmazott. Balassagyarmat, 1956. évi november hó 2. napján Basa István a megyei ügyészségi forradalmi munkástanács elnöke Rozgonyi Aladár [megyei] ügyész [részére] Balassagyarmat Másfél oldalas, gépelt eredeti, saját kezűleg hitelesítve. - HL BKB B. II. 712/1957. 285. f. 305 Értsd: nein vezető állásba való elhelyezése elé akadályt nem gördít. 232
