Sugár István: Az Egri Káptalani Hiteleshely nógrádi vonatkozású iratainak regesztái 1378–1700 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 30. (Salgótarján, 2001)

170. 16 78. március 19. Az egri káptalan előtt Gochich Karoly Mária Anna Rosa, aki Perény-i György felesége, a maga valamint fivére egregius ifjú Gochich Karoly László nevében, az újabb zavaros viszonyok, a nagy távolság s az utak veszélyei miatt teljhatalmú felhatalmazást ad férjének Perény-i Györgynek, hogy a Nógrád vármegyei Pincz és Pesteny, valamint a Pest vármegyei Ocsa possessión lévő porciójukat eladhassa, elidegeníthesse és az adásvételi szerződést kihirdettethesse. HML XII-1. 19. kötet S. 36. 171. 1681. január 18. Fülek praesidium. Haynyk-i Bezekh István Nógrád vármegye alispánja, egregius Baratnaky Ferenc vármegyei szolgabíró helyett Barsy János jelenlétében felvette idősebb Fay László alábhiak szerint előadott panaszát. 1679. november 19. körül egregius idősebb Komjáthy István, valamint nemes gyermekei: István, Ábrahám és Éva,

1 kik feleségétől, Kutassy Annától születtek, s „naturalis tutor"-uk és „curator"-uk, Baratnaky Ferenccel való egyetértésben Sák Márton, Szőcs Bálint, Szaday László és Kandó György őfelsége Fülek-i végvárának lovaskatonái, másik három, név szerint nem ismert ugyancsak füleki lovas társukkal a panasztevő Felső Nagy Baton Heves vármegyei possessión lakó Csengerháza pusztai Nógrád vármegyei alattvalóitól /„subditus"/: Huszár Györgyöt és Percze Györgyöt, - akik 1/4-1/4 részben zálog jogon porciórészesek Gyula-vár „locus" birtokában Csengerháza pusztán, s az békességesen bírják, - megrohanták és Huszártól kb. 34, Perczétől pedig kb. 23 lovat, mindkét nemből, elhajtottak, amivel alattvalóinak kb. 600 magyar forint kárt okoztak, mely bíróilag állapítandó meg. Fay László az 1613. évi 23. artikulus és mások alapján, mint hatalmaskodók ellen kér eljárni a február 6-i és azt követő napokban tartandó törvényszéken Fülek praesidiumban. Aláírás: Hainik Bezekh István Nógrád vármegye alispánja. Az irat hátoldalán található két feljegyzés: „Szent Mátyás Nap

2 után harmadnappal lészen a Terminus." A másik feljegyzés szerint 1681. január 19-én értesítették Komjáthy Istvánt a kitűzött terminusról. Aláírások: Barsy János Nógrád vármegye szolgabírája Voxith Horváth Ferenc Nógrád vármegye esküdtje. Mindkettő pecsétlenyomatával is ellátta az iratot. 1 Éva minden bizonnyal csak mint a bepanaszolt gyermeke vétetett fel, mert ő leányként ily erőszakoskodásban nem valószínű, hogy résztvett. 2 Szent Mátyás napja: február 24. 97