Sugár István: Az Egri Káptalani Hiteleshely nógrádi vonatkozású iratainak regesztái 1378–1700 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 30. (Salgótarján, 2001)

148. 1664. október 14. Szendrő. „Idősbik" Szendrő-i Gőcze István végrendelete felesége: Váradi Fruzsina és „két felekezet Gyermekei" között. Nagyanyja mellé „egy kőrakáshoz" temessék, „vagy az hol jobnak illik lássák." Pénzt hagyományoz a „szendrej" egyházra, a prédikátorra, a „schola mesterinek, „a pataki scholában tanuló ifjak szükségére" a kassai „ispitály"-ra, a szendrei koldusoknak, „az egri Temleczben lévő Keresztény raboknak" és a „szendrei temleczben levő keresztény és török raboknak". Az „ősi jószág"-a „igen keves", s azt a törvény szerint kívánja felosztani az örökösök között. Megvallja, hogy „az Jószág keresésben pénznemet nem kéméltem", mert „az ősi jószágban" tíz jobbágya sincsen, de most már 150-nél is több, de ehhez viszonyítva „feles pénze" nincsen „egyes emberek vélekedése szerint," de van „ednehány ezer" forintja, melynek elosztásáról dönt. A következő helyeken említ a testamentum bütokát: Szendrő, Iratos,

1 Runya, Alsó falu, Fel falu és Borosznok. Ung vármegyében Hencelőcz és Oreska. „Az Alföldön többi koszt Pásztó várossában".

2 Göncz Ruszka, Tállya és Mád, Boldog kő, /az utóbbi két helyen szőlő/, Méheske, Horváti,

3 Kaza, Bessenő,

4 Kánő, Egerszög, Hanva, Felső Kalosa, Borosznok, Radnótii, „Recsken",

5 Alattyán, Átány, Tiszaszalók, Kóka, Tőt Almás, Nagykörös. Pásztó: „Ezeknek neveket számban sem vettem, tudom összességgel a városban ... Szabados Vámos Benedek ugy informált, hogy őseik az én birtokomban vadnak N[umer]o 24 zálogok." Kálló „ez praedium Horvát mellett". Puszta Kazincz, Jákfalu, Dévény, Dienesfalva, Mike Buda, Alsó Szuha puszta, Felső Szuha puszta, Kóród puszta. ,,N[ota]B[ene].

6 Azután jutott eszemben egy szép darab rész jószág kinek öröke Barius Péter uramnak." Az osztozkodás során „nyil szerint" Barius Kata asszonynak és maradékainak jutott részt „zálog képpen megvettem Ibrány Anna asszonytul, mely jószág az szécséni udvarházhoz függött. Nevezett szerint Csécsén, Maczonkán, Apcon, Bárkánban" van, 20 jobbággyal. „Az praediumokon kivül külön kenyeres ember szám szerint, kiket Isten az én birtokomban adott volt N[umer]o 178./ A végrendelemek igen becses része az „Ezüst Marha", mely elosztásra kerül. Ezek sora: „egy öreg sima feir ezüst egri pohár", 2 „szép aranyas kard", melynek egyike „verös bársonnyal buritott hüvelyü", egy „merőn ezüstel csinált hüvelyü aranyas hegyes tör," két „szép arany láncz", egy „bokor arany pereczek", egy „Diamantos gyűrő", egy „öreg pohár kivül belül aranyas", egy „kis aranyas czapa pohárka," egy „födeles kivül belül aranyas pohár", melyet 1 Iratos: négy Iratos ismeretes: Kis- és Dombiratos, Csanád-, és Nagyira tos Arad vármegyében. 2 Pásztó: az 1847. évi térkép szerint Turpásztó Külső-Szolnok vármegyében. 3 Horváti: valószínűleg Tornahorváti, Abauj-Torna vármegyében. 4 Bessenő: valószínűleg Ládbesenyő, Borsod vármegyében. 5 „Recsken": nem lehet tudni, hogy a Heves vármegyei Recskről van-e szó, vagy pedig a Gömör-Kishont vármegyei Recskéről. 6 NB. = Nota bene: jól jegyezd meg. 83