Tóth Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1652-1656 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 29. (Salgótarján, 2001)
Regeszták
a terhe alatt nyilvánosan eltiltják a mondott praedium határának a további élésétől és az ott való makkoltatástól. - A nevezett protestálok bizonyságlevél kiadását kérik az elhangzottakról. 1413. (II. 158.) Nándori Bene Jánosnak (generosus) mint ezen vármegye rend szerint való alispánjának és magisztrátusnak a nevében és személyében Gedey András (nobilis) kereset és súlyos panasz formájában a következőket terjesztette elő a személyesen is jelen lévő Haray György ellen: a nem túlságosan régen elmúlt időkben a nevezett alperes félretéve az Isten és az emberek, valamint a haza törvényei iránt való félelmet, nem tudni, milyen ördögi megszállottságtól vezéreltetve levágta a szintén személyesen jelen lévő Krnacs Anna nevű leánynak a bal kezét, s ezáltal az ország törvényei, jelesül pedig a Hármaskönyv 1. részének 14. címe által tilalmazott csonkítás vétkét követte el. A prokurátor azt kéri tehát, hogy a törvényszék hozzon ítéletet ellene és rendelje el annak tényleges végrehajtását is. Az alperes fél bevallotta a cselekedetét és azt mondta, hogy hiábavalóak lennének a kifogásai. A felperes fél prokurátora ismételten ítéletet kér a bűnösségét beismerő alperes ellen. A törvényszék az ügyben a következő ítéletet hozta: istentelen gaztette miatt a bűnös személynek vágják le a jobb kezét. 1414. (II. 158-159.) Gedey András prokurátor /idem, Id. az előző bejegyzést/ ugyanazon magisztrátus nevében és személyében a következőket terjesztette elő a személyesen jelen lévő Náton Mátyás és Piatkó György, valamint ezen utóbbi személy Mária nevű felesége ellen: a nevezett Piatkó György semmibe véve Isten félelmét és a házastársi hűséget, mondott feleségét, Marinát egyetlen lengyel pénzért [?] 50 eladta és átengedte használatra a nevezett Náton Mátyásnak, aki beleegyezett ebbe az adásvételbe, magához fogadta az asszonyt, és titkon együtt is laktak. Ennek az egész gonosz cselekedetnek a sora bővebben kiderül azokból a tanúkihallgatásokból, amelyek a szolgabíró úr kezénél vannak. - A prokurátor kéri, hogy a törvényszék a bűnösöket érdemük szerint, s főképpen az 1625. évi törvény 4. cikkelyében foglaltaknak megfelelően sújtsa büntetéssel. A törvényszék az ügyben a következő ítéletet hozta: a nevezett perbe hívottakat kalodába /catasta/ kell zárni, majd bezárván, három alkalommal rettentően meg kell botozni. Ezenfelül pedig nyilvánosan, a templomban meg kell követniük az egyházat ott, ahol a bűnt elkövették. 1415. (II. 159-160.) Gedey András prokurátor /idem, Id. az előző bejegyzéseket/ ugyanazon magisztrátus nevében a következőket terjesztette elő a bűn elkövetésében tetten ért, személyesen is jelen lévő Pilkó András, egyébként a Zólyom vármegyében lévő Nagyrét possessio lakosa ellen: a nevezett alperes nem túlságosan régen Maskó Ilona asszonyt (honesta), az ezen megyebéli Silevnik possessióban lakó Varga, másként Bartholenoviecz Máténak 50 A szövegben mindössze ez áll: „in et pro unico Polonico," elvileg tehát más is lehetett az ellenérték, nem csak pénz. 98
