Tóth Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1652-1656 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 29. (Salgótarján, 2001)

Előszó

mal Alsósztregován és Nagyzellőben. Fülekre újra visszatértek, de ismét elhagyták, főként azért, mert Wesselényi Ferenc nádorsága idején a Füleken és környékén lakó nemesség a vár alkapitányával, a német eredetű és érzelmű Linger Mártonnal folytonos viszálykodásban élt. Nógrád megye XVII. századi életét a helyreállított megyei közigazgatás, a parasztvármegye tevékenységének kibontakozása, a jobbágyság megnövekedett adó- és robotterhei jellemzik. A budai pasa 1620-ban elfoglalta Vácot, ettől kezdve 1663-ig a megyebeli végvárak helyőrségei szinte szakadatlan harcban álltak a török csapatokkal. Bethlen Gábor, akit 1620-ban a besztercebányai országgyűlésen királlyá választottak, haddal igyekezett elfoglalni a nógrádi várakat, hátvédként a váci törökkel. Ettől kezdve Nógrád, Palánk, Gyarmat, Szécsény, Fülek és a kisebb végvárak szakadatlan harcban álltak a kóborló török csapatokkal. Szécsényt és Gyarmatot sikerült megszerezniük, de Fülekkel nem boldogultak. A nógrádi várak kapitányai és katonái 1621 tavaszán egymás után tértek át II. Ferdinánd hűségére. Az 1622 januárjában megkötött nikolsburgi béke értelmében egész Nógrád vármegye II. Ferdinánd birtokába került. Ez évben Losoncot pusztították el Bethlen katonái, az ekkor támadt tűzvész során égtek el a város régi kiváltságlevelei és iratai. A harmadik, 1626. évi Bethlen-féle hadjárat idején a fejedelmet támogató török csapatok Nógrádot és Gyarmatot vették ostrom alá, az erdélyi hadak pedig Fülektől Drégelypalánkig nyomultak előre. 1627-ben megkötötték az első szőnyi békét, melynek értelmében a megye továbbra is a király birtokában maradt. 1632 tavaszán a törökök Nógrád vára alá nyomultak, 1640-ben Gyarmatot támadták meg. A várat nem tudták bevenni, de a házakra égő üszköt vetettek, így a várban lévő házak leégtek. 1627 és 1642 között megyénkben 54 falu hódolt be a töröknek. Az 1645. évi linzi békekötés után Nógrád vármegye ismét Ferdinánd király birtokába került. Az 1655. évi országgyűlés Szécsény, Nógrád, Fülek és Gyarmat várának állapotát figyelemre méltatva lovasokat és gyalogosokat küldött az épületek kijavítására, valamint a vár őrségének gyarapítására. A törökök megyénk területéről való kiverése sem hozta meg a megye lakossága számára az igazi békét. Állandóak voltak a váci és a hatvani törökök fosztogatásai és kisebb csatái a magyar végbeliekkel, de önmagában a kettős birtoklás - a magyar és a török földesurak adóztatása - is hozzájárult a megye lakosságának nyomorúságos életéhez. * A kötet szerkesztési elveiben Tóth Péter-Varga /. János: Az 1711 végéig terjedő vármegyei és városi jegyzőkönyvek regesztáinak kiadási szabályzata című kézirat javaslatait követtük, figyelembe véve a korábban már megjelent megyei közgyűlési jegyzőkönyvekről kiadott regesztaköteteket, törekedve a formai egységességre. Ez alapján kötetünkben a jegyzőkönyvi bejegyzések a közgyűlés üléseinek kronológiai rendjében, folyamatos számozással vannak feltüntetve. A regeszták előtt szerepel a közgyűlés típusa, kelte, a dátum mai formáját zárójelben követi az eredeti, keresztény ünnepek szerinti latin megnevezés a szokásos 6