Tóth Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1652-1656 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 29. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

tor, és immár együtt is élvén jó ideig az praetensus A. az megnevezett feleségével, jó akaratbul és keresztyéni indulatbul és intésből is egykor megszólítá az praetensus I-t az nemzetes, nemes és vitézlő öregbik Ráday András uram és monda: >Buday uram, mondja meg kegyelmed az kegyelmed sógorának, Egry Istvánnak, hogy szerezzen egy armálist magának, hiszen maga is jól tudja

22 és Egry István is tudhatja, hogy az ő atyja nem volt nömes embör!< Ezön intését öregbik Ráday András uramnak [...] neköm. Egykor, nem sok idő múlván az nemes Nógrád vármegye törvényszékikor megmondotta az praetensus A-nak, hogy egy armálist szörzene magának, de ő is se jót, se gonoszt reája nem szóllott semmit is, csak abban hagyta. Mellyet is Ráday András uramnak ő kegyelmének, ha tagadná őket, az ő igaz és jó lelki ismereti szerént való recognitiójára hagyja és támasztja is (:ha penig most jelön nem volna ő kegyelme és recognitiót nem tehet, vagyon az praetensus I-nek compulsoriája szolgabíró Jánossy András uram kezében, ugyanezön dologra való, és eztet ennek utánna is kész megbizonyítani.

23 De ha külömben az praetensus I. propositiói és allegatiói is hitelessek nem lehetnének, kész az praetensus I. mind ezöket hitivei is confirmálni, avagy esküdjék meg az praetensus A. az ország constitutiója szerént, hogy ezük így soha nem voltának és az praetensus I-nek allegatiói és propositiói haszontalanok lesznek. Hogy penig az praetensus I. az aránt ez után is azon tudatlanságban ne találtassák, tudósítsa, hitesse el és ne is hagyja kétölködésben dolgát az praetensus A, és bizonyítsa meg az ország constitutiói szörént, nem édös anyjának, sem nem öreg anyjoknak nemességüket, sem azon anyjokról való atyjának és magának is az praetensus A. az ő nemösségét, és attyának is, hanem az praetensus A-nak, az atyjának édös atyját, és az maga édös atyját is valóságos, igaz nemös embörnek lönni juxta Tripartii partis I. titulos 4, 6, 7, 8. et partis secundae titulos 30. et 33. tisztességbeli nömes személyökkel és igazán költ, jó, igasságos levelekkel, genelogiáját is juxta partis I. titulos 47. et 82. De nem azt, hogy őtet, az praetensus A-t tudják, hogy jószágot bír és bírt is eleitül fogva és bír mostan is édös anyja, öreg anyja után is, és hogy oly tisztben is forgott, avagy forog most is, mert ez féle állapotok senkit nömössé nem tehetnek, és Tripartiti partis I. titulus 7. meg is mondja, kicsodák lehetnek az igaz nömössek, mert egyebet és másként való bizonyítást sem az ország törvényi nem engednek, sem az praetensus I. cum solenni protestatione meg nem engedi külömben, hanem valamint az ország törvényi dictálják. De ha mind ezöket jó igassággal és elégedendő bizonságokkal az ország törvényi szerént megbizonyíthatná is az praetensus A, ugyan mégis nem voníthatná és nem is alkalmaztatná azokat az titulusokat arra, az mellyekön fundálta actióját az praetensus A, mert az praetensus I. egyátaljában nem mondotta azt, hogy az praetensus A. ugyan nem volna nö22 Innét kezdve a szöveg más kéz írása (és más nyelvjárási jellegzetességeket is mutat); ez a folytatás egyébként másfél külön lapra írva utólag van bekötve a jegyzőkönyvbe. 23 A lap szélén betoldás: „NB. Communis inquisitio partis 2. titulus 27. et titulus 32." Ez, bár azonos kéz írása, valószínűleg utólagos bejegyzés, és ezért nem építettük be a szövegbe, mint a többi, a lap szélére írott kiegészítést. 44