Tóth Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1652-1656 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 29. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

iiak az ártatlanságát közönséges nyomozás által akarja bizonyíttatni, ő egyenesen a keresetre válaszol, hiszen ez annyit jelent, hogy nem ismeri el a vádat. Kéri tehát, hogy a törvényszék Mátyás király 6. törvényének a 16. cikkelyében foglaltak szerint tegyen eleget az indítványának. Megjegyzi végül, hogy a Hármaskönyvnek a magisztrátus prokurátora által hivatkozott címe nem a büntetőperekre, hanem a hatalmaskodási cselekményekre vonatkozik. A felperes fél prokurátora a törvényszék megítélésére bízza az alperes kérelmét. A törvényszék ebben a tekintetben a következő határozatot hozta: az alperes fél válaszaiból kitűnik, hogy tagadja a keresetben támasztott vádat, ennélfogva el kell rendelni a közönséges nyomozást. A felperes magisztrátus prokurátora ezután annak kapcsán terjeszt elő protestációt, hogy az alperes fél vállalta magára a bizonyítást a közönséges nyomozás által és azt követeli, hogy a nyomozásoknak és más hiteles dokumentumoknak a kiegészítése céljából a magisztrátus is szabadon élhessen a vizsgálat jogával. Az alperes fél prokurátora nem ellenzi ezt a követelést, mert amit szabad az egyiknek, szabad a másiknak is. 1441. (II. 181-182.) A törvényszék újra felvette azt a pert,

61 amelyet a magisztrátus mint felperes indított a keresetben részletezett dolog miatt ifjabb Tornyos Mátyás (nobilis) mint alperes ellen. A magisztrátus érdekében Gedey András /idem, qui in levata - Id. az 1356. számú regesztát/ követelte az alperes félnek a személyes megjelenés végett való kikiáltatását, valamint előadta, hogy ragaszkodik az általa támasztott keresetben foglaltakhoz. A személyesen megjelent alperes fél protestációt előterjesztve tagadta az ellene indított keresetet és azt kérte, hogy a törvényszék bocsássa közönséges nyomozásra az ügyet, kijelentvén, hogy annak alkalmával ő kész lesz bizonyítani az ártatlanságát. A magisztrátus prokurátora a törvényszék megítélésére bízta az alperes fél kérelmét. A törvényszék úgy határozott, hogy kiküldi az illetékes tisztségviselőket a kért vizsgálat elvégzésére. 1442. (II. 182.) Jánossy Györgynek (nobilis) a nevében és személyében törvényes prokurátora, kecskeméti Szabó Mihály (nobilis) a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel a következőket terjesztette elő: még mielőtt a törvényszék a magisztrátus kérésére kiadná és kihirdetné megbízója ellen annak meg nem jelenése miatt az elfogatást elrendelő parancslevelet, ő - továbbra is fenntartván magának a nevezett megbízója érdekében való prokurátori eljárás jogát - leteszi a meg nem jelenés miatt kiszabni szokott díjat és az ítéletlevél dolgát illetően is megegyezik a törvényszék jegyzőjével. 61 Az első perfelvételre még 1654-ben került sor (ld. az 1356. számú regesztát). 115