Tóth Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1652-1656 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 29. (Salgótarján, 2001)
Regeszták
számára. Ami pedig a malmot - amely a néhai Esterházy Ferenctől (magmficus) való megszerzésének az idején jól fel volt szerelve épületekkel, mostanra azonban szinte alapjaiban elpusztult - illeti: a felperes fél köteles megfizetni a letett összeg egyharmad részét. S végül a mondott jószágok megszerzése körül felmerült rendkívüli kiadásokkal kapcsolatban olyan ítélet született, hogy a felperes köteles megtéríteni annak felét az alperes számára, mégpedig olyan módon, hogy a birtokosztály és a végrehajtás idején az alperes írásos dokumentummal, vagy annak nem létében eskü alatt igazolja az általa vállalt költségeket. Az alperes fél prokurátora protestációt terjeszt elő a törvényszéknek ezen végleges ítélete ellen - hiszen megbízóját csak azért idézték, hogy okát adja a pervisszaűzésnek -, s kijelenti, hogy az ítéletet és az egész peres eljárást a királyi tábla elé fellebbezi. Végül bizonyságlevelet is kér az ítéletről. A felperes fél prokurátora meghallgatván a törvényszék határozatát, köszönetet mond annak azon részeiért, amelyek a jószágok fele részét megbízójának ítélik, illetve megbízóját a malom visszaváltásáért letett összeg egyharmad részének megfizetésére kötelezik. Ami azonban a rendkívüli kiadásokat illeti abban az esetben, ha ezekről nincsenek írott dokumentumok, pontosítást kér a törvényszéktől, mivel az alperesnek esküt kell tenni az ítélet értelmében a követelésére, ámde azt nem teheti le egymagában, hanem a Hármaskönyv II. részének 32. címe értelmében minden gira után egy nemesember vagy minden forint után egy parasztember eskütársat kell maga mellé vennie - egyedül tehát nem igazolhatja esküvel az általa követelendő összeg nagyságát. Végül a prokurátor protestációt terjeszt elő perbéli ellenfelének a fellebbezése miatt, azzal, hogy annak jogosultságát majd akkor fogja vitatni, ha megszületik az esküvel kapcsolatos törvényszéki állásfoglalás. Az alperes fél prokurátora ragaszkodik a fellebbezéséhez, mivel azt a törvényszék végleges ítélete után nyújtja be. A megbízója által teendő esküt illetően pedig előadja, hogy a költségek megtérítésének a dolga nem azonos az adósság követelésével (a Hármaskönyv hivatkozott címe ugyanis erre az utóbbira vonatkozik), tehát egyedül is leteheti az esküt. A törvényszék az elhangzottakkal kapcsolatban a következő határozatot hozta: az előbbi ítélet érvényben marad, de azzal a kiegészítéssel, hogy az alperes fél írásos dokumentumok nem létében egyedül csak a maga személyében köteles esküt tenni a rendkívüli kiadásairól. A felperes fél prokurátora a fellebbezést illetően továbbra is tiltakozik és kijelenti, hogy azt csak a sajáti jogon kívül, a végrehajtás után lehet engedélyezni, mégpedig az alábbi okok miatt. Először: a jelen per megbízáson alapul és őfelsége a megbízást adó parancslevelében nem engedte meg, hogy a per fellebbezés útján átküldessék, ennélfogva a kiküldött bíró hatáskörét sem lehet a megbízáson túlra terjeszteni. - Másodszor: mivel a jelen perben az alperes félnek hiteles dokumentum hiányában csak a maga személyében kell esküt tennie, ezért Ulászló király első törvényének 72. cikkelye értelmében a fellebbezést egyáltalán nem lehet engedélyezni. - Harmadszor: a jelen per egyenlő felek között folyik, mindketten férfiak és egy törzsökből is származnak. - Negyedszer: miu110
