Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)
Bevezetés - Nógrád vármegye a tizenöt éves háború idején
nától északra, az Ipolytól a Vág völgyéig, egészen Trencsénig, Nagyszombatig terjedő vidékre zsákmányszerzési céllal. 11 A vármegye közgyűlése ezzel kapcsolatban az esztendő decemberében úgy rendelkezett, hogy a felégetett falvak és mezővárosok, az emberéletben és az anyagi javakban esett károk felmérésére kiküldte Szerémy Mihály és Ebeczky Tamás szolgabírókat, Szécsényi Lajos esküdtet és Tercsy Györgyöt. 12 Egy 1603. évi bejegyzésből derül ki, hogy a vármegye területét már évekkel korábban, 1593-ban is olyan súlyos török-tatár támadás érte, hogy a megyebeli lakosság a négy égtáj felé szerteszét szaladt, s az akkoriban itt járó dikátorok bizony csak üres, elhagyott, felégetett portákat láthattak, ahonnan nemigen lehetett beszedni az országos adót. 13 Egy peres ügy kapcsán megtudjuk azt is, hogy a törökök és a tatárok 1601 tavaszán is nagy pusztítást okoztak az Ipoly vidékén, s ennek nyomán megint elnéptelenedett a terület. 14 A vármegye nemessége az országos törvények megszabta módon készült a háborúra. 1597 júniusában úgy határoznak, hogy a hivatalban lévő alispánt és a szolgabírókat nem engedik leköszönni, legalábbis addig, amíg a törvényesen elrendelt hadjárat tart. A hadi tábor szrnhelyeként Nagyzellőt jelölték ki, ahová június 22-re kellett gyülekeznie a nemesség által felfogadott katonáknak, a jobbágyságnak pedig portánként egy gyalogost kellett küldenie. A vármegyei hadak kapitányának Tercsy Györgyöt választották, aki havi 50 magyar forint fizetséget kapott, a gyalogosok kapitánya Berky Gáspár lett, havi 16 forint fizetséggel. 15 Ugyanezen év szeptember végén érkezett meg a megyébe Miksa főherceg levele, és ezzel együtt Pálffy Miklós országos főkapitány általános hadfelkelésre felszólító levele. A vármegye ennek értelmében elrendelte a nemesség általános hadfelkelését, és megismételte azt a parancsot, hogy a jobbágyság portánként egy-egy gyalogost küldjön hadba. Itt Nógrádban, ahol a megye területének egy része török fennhatóság alatt volt, a vármegyei bejegyzésekből jól nyomon követhetők a „condominium'', a kettős birtoklás jelenségének egyes elemei. Nógrád vármegye ugyanis a hódoltságban lévő falvai, az oszmán fennhatóság alatti területek fölött is gyakorolja saját hatalmát. Az említett hadfelkelés elrendelésekor - de a későbbiekben többször is -, arra utasítják a megyebeli török alattvalókat, hogy azok havonta portánként 5 forintot fizessenek az alispán kezéhez, aki ezen a pénzen újabb katonákat fogadjon fel, és küldje őket a vármegyei hadakhoz. 16 A hadiszemlét Alsóesztergárra rendelték el, október 5re, a megyei hadak kapitányának Madách Pétert választották, akinek fizetségét saját jobbágyainak kellett fedezniük, viszont cserébe nem kellett gyalogosokat kiállítaniuk. 17 A tábor élelmezésére egy-egy portára két mérő búza és ugyan" Tóth i. m. 306-307. 12 369. 13 999. " 670. " 94., 97. i« 104. 17105.
