Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

616. (I. 97.) A megyebeli nemesek panaszkodnak, mert a Szepesi Kamara parancsba adta füleki provisorának és rimaszombati harmincadosának, hogy vizsgálják meg az itteni nemesek birtokait, egyrészt, hogy amíg török alattvalók voltak, milyen fizetéseket teljesítettek a török várhoz [azaz Fülekhez 1593igj; másrészt, hogy a nemesek milyen jogon és milyen úton-módon bírják birtokaikat. Erre vonatkozólag a vármegye elhatározta, hogy ha a provisor és a harmincados a vizsgálatra megérkezik, az adott hely földesura felkelhet ellenük, úgymint hatalmaskodók ellen és ha nem akarják, a vizsgálatot ne engedjék véghezvinni. 617. (I. 97.) Soós Jánosnak való tartozása ügyében a vármegye a következő határozatot hozta: mivel 1593-ban a nevezett Soós János, a jegyző és az akkori bírók fizetségére a vármegye portánként 50 dénáros taxát vetett ki, amelyet az akkori alispán, Osztroluczky Menyhért (egregius) kezéhez juttattak, hogy abból az adósságokat fizesse ki, és erről jelentést adjon a vármegyének, és mivel mind a mai napig nem fizettek Soós Jánosnak és a jegyzőnek, és tudják, hogy a taxát beszedték, ezért elrendelték, hogy Osztroluczky Menyhért a törvényszéken adjon jelentést az említett taxáról, vagyis az adókról /contributio seu taxa/, amelyeket 1593-tól hivatal végéig a vármegye kivetett. Ha ezt nem teljesíti, akkor megyebeli birtokait az alispán lefoglalja, és elfoglalva tartja, amíg az adók felhasználásáról kielégítő magyarázatot nem ad. A végrehajtással megbízzák Soós Jánost, Bene Andrást, Balogh Gáspárt, Tercsy Györgyöt és Batha Bálintot, akiknek meghagyják, hogy a következő törvényszék előtti harmadik napon Osztroluczky Menyhérttől a kért jelentést hajtsák be, és a losonci sedrián számoljanak be erről. Továbbá, az Osztroluczky ideje alatt hivatalban lévő szolgabírők ugyancsak kötelesek legyenek jelentést adni az előbbiekről. 618. (I. 98.) A mostani, 1601. június 29-én kivetett adóval és az előző évekből maradt hátralékkal kapcsolatban a vármegye elhatározta, hogy azoknak beszedője (perceptor) a mostani alispán, Kéry Ferenc (egregius) legyen, és a szolgabírőknak az ő kezéhez kell eljuttatniuk a pénzt, valamint a vármegye egyetértésével a jegyző fizetését ebből a pénzből kell kiadniuk, és minden bevételről és kiadásról feljegyzést kell készíteniük. 619. (I. 98.) A vármegye a következő adókat veti ki: házanként 50 dénárt, amelyet a szolgabíróknak kell behajtaniuk 12 forint büntetés terhe alatt, és az alispánhoz kell eljuttatniuk, oly módon, ahogy Gácson kivetették. A birtokos nemesek egy forintos adót /contributio/ kötelesek fizetni, a szegények 50 dénárt, a még szegényebbek pedig 25 dénárt 12 forint büntetés terhe alatt. Mindezekről végrehajtási utasítást adnak ki. 620. (I. 98.) Közzétették őfelsége parancslevelét, amelyben meghagyja, hogy az alispánok indítsanak vizsgálatot azok ellen, akik a vármegyében az Erdélyből kijött szabad hajdúkhoz álltak, és állatokat, jószágokat loptak. Erre vonatkozóan a vármegye elhatározta, hogy a parancslevélben megjelölt két helyen, Zelenén és Káinon vizsgálatot fognak tartani, de nemcsak az elrabolt jószágokat, hanem a jobbágyoknak a hajdúk által okozott károkat is felmérik. 621. (I. 98.) Soós Gábor (generosus) a vármegye előtt tiltakozik Vizucsányi János (egregius) ellen, aki kijelentette, hogy Balassa Zsigmond egy lovat vett azon a pénzen, amit ő [a tütakozój zálogban lévő javai visszaváltására adott. 76