Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)

Bevezetés - A vármegye belügyei

gye magisztrátusa a nehéz idők ellenére, vagy talán éppen emiatt, mindent megtett, hogy működtesse a belső igazgatást, sokszor igen nagy feladatot róva a megyei tisztikar tagjaira. Kiderült az is, hogy a hadjárások, a szabad hajdúk garázdálkodásai, a végvárakhoz való élelem- és közmunka-szolgáltatás jelentette a legnagyobb megterhelést a lakosságnak, amely amúgy is megfogyatkozott. Makkai László véleménye szerint 1596-ra a dél-nógrádi területeken létezett 180 falu közül már csak 86-nak volt jobbágylakossága.

104 Reiszig Ede szerint 1596-ban 193 S

Á szabad és 278 Vz hódolt jobbágytelek volt a vármegyében.

105 A legpontosabb adatokat azonban Pálmány Béla adta, aki tanulmányában az 1597. évi portaösszeírás alapján 309 5

/s adóportát tüntetett föl, táblázatban mutatva ki a legnagyobb megyebeli birtokosok konkrét portaszámait is. Ezek a birtokosok a következők voltak: Balassa Zsigmond - 61 Vz porta; Forgács Zsigmond főispán - 43 5

/s porta; Homonnay István, Nyáry Pál és enyingi Török István (Országh-örökösök) - 21 l

A porta; az esztergomi érsekség -13 Vz porta; Szentmáriay György - 10 3

Á porta; Serényi Mihály - 10 Vz porta; Poltári Soós család 10 Vz porta; Mocsáry Gergely -10 VA porta; Paczoth András, Madách Péter, az Etthre család, Varboki Ferenc örökösei, Haraszty Miklós, a Paska család, Radvánszky Ferenc és Orlle Miklós - 10-10 porta; Ebeczky Tamás - 9 Vz porta; Rákóczi Zsigmond -> 6 3

Á porta; a váci püspökség, a Vidffy család és Lónyai Albert - 6 Vi-6 Vi porta; a kisebb birtokosok és praediális nemesek összesen 11 3

/4 porta.

106 Belitzky János véleménye szerint 1598-ban - amikor országosan megváltozott az adóalap egysége, ez időtől kezdve füstpénzt, azaz házankénti adót kellett fizetni -, Nógrádban 1635 adóköteles jobbágyháztartás volt.

107 A porták számára csak egy helyütt található utalás a kötetben, a már említett 1602. májusi gyűlésen, amikor megtudjuk, hogy két járásban, Arany János és Libercsey Mihály járásában 80 porta, a maradék területen 36 porta található.

108 Az adók igen nyomasztó terhet jelentettek a jobbágylakosság számára, és éppen ezért, amint azt láthattuk, a vármegye sokszor vetett ki taxát a nemességre is, a vármegyei költségekre. A hadakozások miatt igen sok új puszta keletkezett a vármegye területén, köztük Tarnóc, Litke, Lapujtő, a három Gerge, Romhány, Penc, Gede, Surány, Heréd, Alsópetény, Debercsény, Haláp, Szügy, fliny, Szátok.

109 A vármegye 16. század végi településhálózatának szerkezete, a háború következtében bekövetkezett változásainak vizsgálata, a birtokstruktúra rekonstruálása természetesen kiterjedt, többféle forrásbázison alapuló kutatást igényelne, amelynek elvégzésére itt nem nyílott mód. Egy ilyen kutatásnak azonban egyik fontos forrását képezhetik e jegyzőkönyv adatai is. 104 Makkai László: Nógrád megye története 1848-ig. In: Nógrád megye műemlékei. Szerk.: Dercsényi Dezső—Genthon István. Budapest, 1954. 58. (Magyarország műemléki topográfiája, III. kötet) 105 Reiszig Ede: Nógrád vármegye története 1867-ig. In: Nógrád vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest, 1911. 417. (Magyarország vármegyéi és városai sorozat) 106 pálmány Béla: Nógrád vármegye nemességének átrétegződése 1542-1848. Századok, 1985.1. sz. 11-13. 107 Belitzky i. m. 161. los 839. 109 Makkai i. m. 58. 20