Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)
Regeszták
Gáspárnak bárhol található birtokait és ingóságait is lefoglalhatja. A felek ítélőmester előtt szerződést kötöttek, de mivel most Balogh Gáspár számkivetésben van, így a szerződésben leírtaknak eleget tenni nem tud, ezért a tiltakozó kijelenti, hogy vejének, Balogh Gáspárnak bárhol található birtokait, az említett megegyezésre hivatkozva magának akarja elfoglalni. Ezért újra és újra nyilvánosan tiltakozást nyújt be, és erről bizonyságlevél kiadását kéri. 936. (I. 182-183.) Arany János (egregius) szolgabíró eskü alatt jelentette, hogy nagykéri Kéry Ferenc (egregius) alispán utasítására, polthári Soós Gábor (egregius) megkeresésére visszakérte a néhai Radvánszky Ferenc (egregius) özvegyétől, Majthényi Sárától (generosa) azt a 14 disznót, amit az úrnő uhorszkai jobbágya Vancso György (providus) és más uhorszkai lakosok a poltáriaktól elhajtottak 1600 májusában. Ha pedig azokat nem akarják visszadni, akkor ugyanazon jobbágy által megidézte Majthényi Sárát a mostani törvényszékre. Nógrád vármegye közgyűlése 1602. július 23. Losonc oppidum 937. 1007. (I. 206.) Szentgyörgyi Boldizsár (nobilis) Osztroluczky Menyhért jelenlétében ismét emlékeztetett a Balassáknak ama ügyére, amelyben az Osztroluczky által Felsőesztergáron birtokolt javaihoz való birtokjogai igazolására kérték. Ismét sürgette birtokjogai bizonyítását, és olyan oklevelek bemutatását, amelyekből ezek nyilvánvalóan kiderülnek. Ezzel szemben Osztroluczky Menyhért azt válaszolta, hogy ő nem tartozik a Balassáknak bemutatni birtokjogait, sem semmilyen oklevelet. Az előzőekről azt a határozatot hozták, hogy Balassa nem kényszerítheti Osztroluczkyt azon birtokjogai bizonyítására, amellyel bizonyos birtokrészt birtokol Felsőesztergáron, sem pedig ezzel kapcsolatos oklevelei bemutatására. De ha a Balassa urak a megfelelő módon kérik ezt, akkor Osztroluczkynak eleget kell tennie ennek. Minderről Osztroluczky bizonyságlevél kiadását kérte. 938. 1008. (I. 206.) A vármegyén a királyi úton ismét átvonuló német katonaság az út mentén lakóknak igen sok kárt okozott azért, mert azok nem tudtak számukra kenyeret és élelmet szolgáltatni. Azok azonban, akik távolabbi helyeken laknak, megmenekültek ettől. Ezért a vármegye úgy határozott, hogy a nyomorult nép számára kárpótlásként elrendeli, hogy először is a szolgabírók híven nyomozzák ki, hogy a németek hol jártak és hol nem, és azok, akik nem károsultak, a vármegye kiszabása szerint adjanak valamiféle visszatérítést a kárt szenvedetteknek. Az alispán és a szolgabírók 12 forint büntetés terhe alatt szedjék be a kártérítést és a kellő rendben osszák szét a károsultak között. 939. 1009. (I. 207.) Soós Gábor a vármegye jegyzője előtt prokurátort vallott 1602. december 14-én. 127