Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

Gáspárnak bárhol található birtokait és ingóságait is lefoglalhatja. A felek ítélőmes­ter előtt szerződést kötöttek, de mivel most Balogh Gáspár számkivetésben van, így a szerződésben leírtaknak eleget tenni nem tud, ezért a tiltakozó kijelenti, hogy ve­jének, Balogh Gáspárnak bárhol található birtokait, az említett megegyezésre hivat­kozva magának akarja elfoglalni. Ezért újra és újra nyilvánosan tiltakozást nyújt be, és erről bizonyságlevél kiadását kéri. 936. (I. 182-183.) Arany János (egregius) szolgabíró eskü alatt jelentette, hogy nagykéri Kéry Ferenc (egregius) alispán utasítására, polthári Soós Gábor (egregius) megkeresésére visszakérte a néhai Radvánszky Ferenc (egregius) öz­vegyétől, Majthényi Sárától (generosa) azt a 14 disznót, amit az úrnő uhorszkai jobbágya Vancso György (providus) és más uhorszkai lakosok a poltáriaktól el­hajtottak 1600 májusában. Ha pedig azokat nem akarják visszadni, akkor ugyanazon jobbágy által megidézte Majthényi Sárát a mostani törvényszékre. Nógrád vármegye közgyűlése 1602. július 23. Losonc oppidum 937. 1007. (I. 206.) Szentgyörgyi Boldizsár (nobilis) Osztroluczky Meny­hért jelenlétében ismét emlékeztetett a Balassáknak ama ügyére, amelyben az Osztroluczky által Felsőesztergáron birtokolt javaihoz való birtokjogai igazolá­sára kérték. Ismét sürgette birtokjogai bizonyítását, és olyan oklevelek bemuta­tását, amelyekből ezek nyilvánvalóan kiderülnek. Ezzel szemben Osztroluczky Menyhért azt válaszolta, hogy ő nem tarto­zik a Balassáknak bemutatni birtokjogait, sem semmilyen oklevelet. Az előzőekről azt a határozatot hozták, hogy Balassa nem kényszerítheti Osztroluczkyt azon birtokjogai bizonyítására, amellyel bizonyos birtokrészt birtokol Felsőesztergáron, sem pedig ezzel kapcsolatos oklevelei bemutatására. De ha a Balassa urak a megfelelő módon kérik ezt, akkor Osztroluczkynak ele­get kell tennie ennek. Minderről Osztroluczky bizonyságlevél kiadását kérte. 938. 1008. (I. 206.) A vármegyén a királyi úton ismét átvonuló német kato­naság az út mentén lakóknak igen sok kárt okozott azért, mert azok nem tud­tak számukra kenyeret és élelmet szolgáltatni. Azok azonban, akik távolabbi helyeken laknak, megmenekültek ettől. Ezért a vármegye úgy határozott, hogy a nyomorult nép számára kárpótlásként elrendeli, hogy először is a szolgabí­rók híven nyomozzák ki, hogy a németek hol jártak és hol nem, és azok, akik nem károsultak, a vármegye kiszabása szerint adjanak valamiféle visszatérítést a kárt szenvedetteknek. Az alispán és a szolgabírók 12 forint büntetés terhe alatt szedjék be a kártérítést és a kellő rendben osszák szét a károsultak között. 939. 1009. (I. 207.) Soós Gábor a vármegye jegyzője előtt prokurátort val­lott 1602. december 14-én. 127

Next

/
Thumbnails
Contents