Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)
Bevezetés - Nógrád vármegye a tizenöt éves háború idején
kat 26 Az ezévi megyei hadiszemlét Ebecken tartották, október 2~án, és ide rendelték a hadakat, akiknek kapitánya Indy Péter lett, 32 forint havi fizetséggel. 27 A táborozó katonák ellátására elrendelték, hogy az egész vármegyéből minden négy ház szolgáltasson be két losonci kila búzát és négy mérő zabot. 2b Ezenfelül a komáromi hadi táborba is kellett élelmiszert szállítania a vármegyének, az országos főkapitány parancsára. Erre vonatkozóan igen gyors döntést kellett hoznia a vármegyének, hiszen az Ebecken, 1601. november elején tartott gyűlésről csak ez az egy bejegyzés került a jegyzőkönyvbe. Portánként két mérő búzát és zabot kellett haladéktalanul Komáromba szállítani, és ennek költségeire külön 25 dénárt vetettek ki portánként. 1602 áprilisában tették közzé Mátyás főherceg parancslevelét, amelyben Székesfehérvárra történő élelemszállításra szekereket kért a vármegyétől. Ebben az ügyben elhatározták, hogy a szekerek felszerelésére és kiküldésére minden jobbágy- és zsellérháztól 17 dénárt szedjenek be, sőt a törököknek adózó jobbágyoktól is 8 dénárt" . A májusi közgyűlésen bővebben intézkednek: Arany János és Libercsey Mihály szolgabíró járásából, ahol összesen 80 porta található, minden tíz porta egy jó kocsivontató lovat adjon, és a nyolc lóhoz négy kocsist és szekereket is állítsanak ki, akik haladéktalanul induljanak Székesfehérvárra. A vármegye maradék része, ahol összesen 36 porta található, fizessen portánként két forintot a szekerek és lovak "felszerelésére, a kocsisok fizetségére. Ha a szekerek épségben visszatérnek Székesfehérvárról, akkor azokat, ha esetleg haszonnal térnek meg, azt az említett 80 és 36 porta ossza szét igazságosan. Mindezek végrehajtását a szolgabírók intézzék, akik fejenként négy forint fizetséget kapjanak ezért. 31 A vármegye lakossága folyamatos katonai készültségben élt a háború ideje alatt. Különösképpen érzékeljük ezt egy 1602 májusában kelt bejegyzésből, amelyben a törökök vagy másféle katonanépek támadása, a harcok felújulása esetére gyülekezési pontokat jelöltek ki a megyében szétszóródott lakosság számára. Az Arany János járásában lakók vészhelyzet esetén Losoncon gyülekezzenek, az itteni nemesek hadnagyokat jelöljenek ki élükre Jelsith Miklós parancsnoksága alatt. Libercsey Mihály járásából akik tudnak, Losoncra, akiknek közelebb esik, azok Alsóesztergárra menjenek, az utóbbiak hadnagya Madách Péter és Indy Péter legyen. Hozzáteszik, hogy a török alattvalók kivételével mindenkinek ezeken a helyeken kell gyülekezniük, ha a törökök vagy másféle ellenség jövetelének jelét észlelik. A közállapotok tovább súlyosbodtak az esztendő júliusára, a katonai helyzet is mind fenyegetőbbé vált. Az országgyűlés rendeletére úgy határoznak, hogy itt is minden húsz jobbágyháznak kell kiállítania egy jól felfegyverzett lovast, legalább egy hónapra, vagy ha szükséges, több időre is elegendő ellátással. A lovasok kapitánya Tercsy György legyen, havi 50 forint fizetséggel. Ennek az összegnek a fedezésére a törököknek adózó jobbágyházaktól erre a hónapra egy forint, majd ezt követően 50 dénár besze^559. 27 605., 606. 28 608. »611. 30 791. -" 839. 10
