Cs. Sebestyén Kálmán - Ihász József: Az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága üléseinek napirendi pontjai 1956-1989 - Segédletek 2. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 26. (Salgótarján, 2000)

iskolázási javaslatoknál és a nyugdíj emelési, illetve kiegészítési kérelmeknél nem tüntettünk föl, elsősorban azért, mert az a terjedelmet jelentősen növelte volna. A praktikus szempontokon túl felmerülhet a kérdés: miért a végrehajtő bizottság napirendi pontjait adjuk közre? Hisz a döntést hozó megyei szervek sorában - elvileg - ez a harmadik fokozat. A pártértekezlet és a pártbizottság gyakorlati tevékenysége az ideológiai-elvi irányításban, illetve a szervezeti kérdésekben volt meghatározó. Az említett időszakban, 1956-1989 között a pártértekezlet kilencszer ülésezett, a pártbizottság pedig évente ötször-hatszor. Az egész pártapparátus irányítása, a közvetlen döntések és a feladatok végrehajtásának ellenőrzése így a havonta kétszer-háromszor összeülő végrehajtó bizottság kezében volt. Mutatja ezt az ülések tárgykörének széles skálája. „Az iratok felvilágosítást adnak a politika és a gazdaság kapcsolatáról, a gazdaságban végzett pártmunkáról, a felsőbb szervek gazdasági kérdésekben hozott határozatainak végrehajtásáról. Az iratok segítségével végig kísérhető a megye iparpolitikája, az iparstmktúra, az iparfejlesztés alakulása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a TSZ-ek megszilárdítása, a beruházások, a kereskedelem alakulása. A pártszervezetek kapcsolataival foglalkozó iratok betekintést nyújtanak a tömegszervezetek pártirányításának elvi, gyakorlati és módszertani kérdéseibe" - összegzi a pártarchívum belső tájékoztatója ezen íratok gyakorlati használhatóságát. A szerzők