Balázsné Orosz Orsolya: A Nógrád Megyei Tanács üléseinek napirendi pontjai és határozatai 1950-1990 - Segédletek 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 25. (Salgótarján, 2000)

ELŐSZÓ Jelen kötettel indul útjára a Nógrád Megyei Levéltár új sorozata, amely a levéltári anyagunkról készült középszintű segédleteket bocsátja a kutatók és az érdeklődő nagyközönség rendelkezésére. Első kötetünk a Nógrád Megyei Tanács tanácsülési jegyzőkönyvei alapján készült, a bennük rögzített napirendi pontokat és az elfogadott határozatokat tartalmazza. A szovjet minta alapján, közigazgatási és hatalmi funkciókat ellátó tanácsi rendszer 1950 és 1990 között működött Magyarországon. Munkánk időkereteit is e két dátum határozza meg. A formálisan a megye legmagasabb szintű tanácskozó és döntéshozó fórumaként működő szerv - 40 év alatt 72 kötetnyi jegyzőkönyvben rögzített - tevékenységének kivonatát tesszük közzé. Készítése során mintául szolgált a Bács-Kiskun Megyei Levéltár és a Csongrád Megyei Levéltár végrehajtó bizottsági jegyzőkönyveit feltáró egy-egy kiadvány és a Budapest Főváros Levéltára által készített, a tanácsülések napirendi pontjait tartalmazó munka. Míg az 1980-ban, !990-ben és 1996-ban megjelent fővárosi illetve csongrádi kötethez nem készült semmilyen mutató, addig az 1998-ban napvilágot látott Bács-Kiskun megyei segédlet már hely- és helységnévmutatóval könnyíti meg használóinak dolgát. Az általunk kiadott kötet ez utóbbit megtoldja egy személynév- és egy tárgymutatóval is. Az önmagában is mutatóként értelmezhető kiadványhoz a két mutató a kutatók és az érdeklődők számára nyújthat teljesebb tájékoztatást, hasznos segítséget. Gondoljunk csak arra, hogy egy kutató számára fontos lehet, ha az őt foglalkoztató témát vagy az általa kutatott község történetét könnyen és esetleges összefüggéseiben is „tetten érheti" egy „magasabb fórum" tanácskozási jegyzőkönyveiben. A tárgymutató ehhez képest szubjektívebb műfaj, hiszen tükrözi összeállítójának, a témában való jártasságán kívül, arról vallott nézeteit is. A kötethez készült tárgymutató nem támaszkodik semmilyen ügyköröket feldolgozó munkára, ezek helyett a napirendi pontok és az elfogadott határozatok alapján kialakult tematikus egységeket csoportosítja, így kívántunk a jobb eligazodásban segíteni. Bár a közölt szöveg „önmagáért beszél", néhány fontos megjegyzés mégis idekívánkozik. Sajnos a 72 kötetnyi jegyzőkönyv nem a teljes anyagot tükrözi, csak 1953-tól rendelkezünk valamennyi példánnyal. Az 1950-52 között lezajlott 5 ülés kevésnek tűnik, az ezekről készült jegyzőkönyveket tartalmazó bekötött példány a Magyar Országos Levéltárból származó másolat. Az általában negyedévente tartott ülések száma az iratok