Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - A jobbágyok terhei és szolgáltatás a 18. században az urbárium bevezetéséig

dézsma kakast adni, [és] ha az nem elegendő az utan, valamen[ny]i kívántatik csak ad­nunk kel[l]. Nem külömben ludat 36-tott, tojást tizen három Százat, [és] ha az el fogy, az után vala meni kívántatik, adnuk kel[l]. Vajat pedig Esztendőnként harmincz egy Iczét ő N[agysá]ga Iczivel (az uraság mérőeszközével, itcéjével), és nem az Szokott Iczével. 27. A Désmát Szokás Szerint ki agyuk minden nemű illendő vetéseinkbúi, sőt in­kább még a káp[o]s[z]tábúl, kukuricsábúl, Dohaigbul (dohányból) is ö N[agysá]ga meg veszi rajtunk. 28. Méltóságos Groff Urunk egész Esztendő által birja az korcsmát, az Szegény­ségnek pedig Semmi risze nincsen benne. Ha pedig ö N[agysá]ga tisztei avagy cselé­dei Helységünkben gyünnek, azoknak magunk pinzin ö N[agysá]ga kocsmájárul italt hozni kelletik. Az mellyet fel vetvén magunköszt (átlagban összeszámolták), negyven Esztendő által, hol tizen ött, hol tizen hat forintra, hol töb[b]re is [volt évente]. 29. Az Mely Gazda meg hal, ha halóban maradis, fia vagy öccse a Gazdának, és nem maradna töb[b] csak egy tehénkéje, aztat is ö N[agysá]ga el veszi a Szegin árváktul. 30. Egy Szeginy Jobbágy el ment volt helsigünkbül ennel előtte való Esztendők­ben Szökő kép[p]en, ö N[agysá]ga az Helységen érette vett 40 forintokat. Kevés idő Múlván ismét az után az Jobbágy [visszajött, mégis oda maradott [a] 40 forint. 31. Méltóságos Groff Urunk ö N[agysá]ga öreg Attya el adott két darab ritet Helysigünkben Lakos Farkas Andrásnak kétt tehénen és két ökrön (két tehénért és két ökörért), mindazon által ö N[agysá]ga az el mult Esztendőkben az ríteinket elosztotta közöttünk, és azon két darab rítekért Farkas Andrásnak meg fizettetett ö N[agysá]ga a Szeginség[g]el, holott pedig magának ö N[agysá]gának kelletett volna meg fizetni azon felül emiitett barmoknak árát. 32. Ugyan Méltóságos Groff Urunk job[b]ágyának Szabadságot adott vala cl men­ni helysigünkből, az rittit (rétjét) N[agysá]ga el atta más Job[b]ágynak tíz forintokon, (és) hogy ö N[agysá]ga el osztatta a riteinket, és a Szegin Job[b]ágyság[g]al fizettetet[t] meg az rítet az job[b]ágynak, holott ő N[agysá]gnak kelletet[t] volna esztet is meg fizetni. 33. Midőn gomba terem határunkban asztat ö N[agysá]ga Szedetni bennünket el haitott, melyet (a szedett gombát) mégis kelletik aszalnunk és Bijákra fel vinnünk. Komlót pedig ö N[agysá]ga követelt vala raitunk, minden külön kenyerestül (önálló gazdaságtól) egy egy negyedest. Hogy [ha] pedig komlót nem szehettün, mivel hatá­runkban nem terem, tizenkét forintokat követelt ö N[agysá]ga tiszte raitunk, melyet meg nem attunkü! 34. Midőn Méltóságos Groff Urunk, hol kenyérnek való jószágott (gabonát), hol pedig Sernek vagy pálinkának való Szaladot általunk fel vitett Magunk szakjaiban (szákajtóiban, tárolóiban), vagyon olyan Esztendő, az melyben hol húsz, hol harmincs Szakjaink örökösen (végleg) oda maradnak. Azo kivel Meszet égetni, követ vágni el kelletik mennünk, és [a] felül írt Szőllőket magunknak kelletik tragasni (trágyázni). 85

Next

/
Thumbnails
Contents